Napi Hírek, 1931. június/1

1931-06-10 [0252]

Pro d • ra •! Az alábbiakban a

r

t^ szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Illobelsbcrg Kuno gró/ beszédet a Janus Pannonius társaság ., alakuló ttiéson* Keretet később adunk/ • • tjt >

k kultuszminiszter örömét fejezte ki afelett, hogy az ul irodalmi társaság első cselekedeteként kiadta Huszti JÓZFef egyetemi taí~ narnak Janus Pannoniusrol

|a leghíresebb magyar humanistáról irt életraizat, amely méltán, sorakozik Fraknói-Vilmosnak és Berzeviczv Albertnek 2 magyar renesszanskori biográfiaihoz. Ennek a cselekvési készségnek kell az uj szervezet eletet továbbra is áthatnia, mert különösen kulturális társulatoknál a beszed es a tervezgetés,* sajnos,igen sokszor nem áll arányban a kifejtett realmunkaval, amelynek irodalmi teítekben kell kikristályosodnia. Huszti .egykori 'tanukra hl vatkozva megállapítja, hogy Janus Pannoí niust a külföldön a XV. szazadban Vitézzel együtt a na gyár kultúra méltó képviselőjeként emlegettek, sot voltakép Janus neve jelentette Magyarországrészvételét az irodalmi renesszanszban; mai szóval-élve ő volt Magvarországnak az akkori világ irodalmi reprezentative man-je. Janus müvei kiadásánál? nagy volt a nonzeti fontossága, mert vele a külső es távolabbi népeknek is pe lehetett bizonyítani, hogy a tudós es a kellemes múzsák a magyaroknál is helyet találtak. Láthattak odakint is, hogy a harci erényeiről híres, folytonos háborúktól zaklatott Magyarország a múzsák dicsőségével győzedelmeskedő, jeles tehetsegeket sem nélkülözte. Helytálló megállapítása Husztinak, hogy Matyas király világhírű könyvtara mellett Janus költészete a legnagyobb magyar renessznnsz-teljesitmeny, talán meg híresebb, mindenesetre jobban • konzerváltabb, mint a világ minden részében elszórt Biblitohefca Corviniana, A magyar sorsnak ez döbbenetes moly szimbóluma. Abban is igaza lehet a könyvnek, hogy a török pusztítás következtében hamarosan sorvadni kezdő magyar renesszansz becsületet sokak szemében ő egymaga mentette meg. Az a tétele a könyvnek feltétlenül helyes, hogyha Janus Pannoniust a Mátyás királlyal V4I0 meghasonlás a es korai halála ki nem dönti s továbbra is a magyar humanizmus vezéralakja maradhatott volna, akkor a Mátyás-korabeli humanizmus második fejezeteben aligha kerül át a vezető szerep" « a hazánkban,ideiglenesen letelepedett, legtöbbször másodrangú olasz csillagok kezébe es általában a magyarországi ronesszansz a nemzetközi latin nyelv uralma ellenőre is sokkal magyarabb lehetett volna. >.* x :, f

3

?

11

? Pannonius korának és életének jelenségeiről azt a kö- ' vetkeztetesf lehet levonni^ hogy á magas műveltség egyes ágainak, a tudománynak, az irodalomnak es a művészetnek müve lese okvetlenül szükséges, ezeknek fejlesztéséről le ne mondjunk, mert különben idegenekre leszünk utalva, mint Hunyadi Mátyás uralkodásának abban a másik szakában, amikor a honi tehetségek r

valahogyan elhullottak oldala mellől és mindinkább idegenek környezetébe es idegenek befolyása ala jutott es-a végén a magyar nemzet nagy eleterdekeitoj^ eltero célokat szolgált. Saját nemzeti magas műveltség nélkül meg kevesbbe élhetünk papjainkban, amikor a népeknek belső értékét immár elsősorban szellemi ertekmerőStei kutatjak

f Ehhez pedig kulturális miliő kell, amely a maga idejeben hiányzott az olasz főiskolákról és az olasz szellemi életből Magyarországra hazatért Janusnak, akinek korábban gazdag irodalmi tevékenysége azután el is apadt. Nem voltak sem könyvei, sem megértő olvasóközönsége. /Folyt, köv./