Napi Hírek, 1931. március/1

1931-03-11 [0246]

Wokorle Sándor pénzügyminiszter kijelontotto. hogy a részlotos szabályozás során a kataszteri tiszta jövodolom ötvenszereseden állapították mog azt a határt, amelyen alul a bizottság közolebbi 'vizsgálat nélkül is elfogadja a terholési határról szóló értekolést. Azzal, hogy a törvénybe nom vesznek fel korlátot, épen azt kivánja lohotővé tenni, hogy konkrét esetbon a fontitól olt érő esetleg magasabb vagy alacsonyabb értekig is el lehessen menni a terhelési határ megállapításánál. Az ipa ri és KOTOskodolmi érdekképviselőtöknek módot nyújtott arra, hogy kívánságaikrt olőadják s őket még g végrehajtási rendelet kiadás", előtt újból mognallgatja. Sándor Pál azt kérte, hogy a nyolcadik szakasz két irányban tartalmazzon megszorító rendelkezést. Az egyik az lenne* hogy a szakász csak n március elseje előtti állapotra vonatkozzék. Itt legföljebb azt az engedményt tenné, hogy a március elseje utáni tartozásokat csak akkor venné figyelembe, ha az össztartozások öt százalékát nom haladják mog. A második megszorítás pedig az lenne?, hogy az ogész rendezési oljáiás • fix időpontban lezáródnék. Noubauer Ferenc szorint a terhelési határ . szempontjából ellentét van az indokolás és a törvényjavaslat szövogo között, mert az ogyik az ingatlan jövedelmezőségét említi, a másik -z ingatlan értekét. Orffy Imre javasolta, hogy a március elseje után esedékessé váló követeléseket általában no vonhassak be a tehorrondozési eljárásba, logfeljobb akkor, has március elseje olőtt esedékessé vált kövotolésok rendezése szükségessé teszi. A toherrondqzés telekkönyvi' följegyzése kötelező legyen, do csak s^z Országos Bizottság megkeresésére. Rassay Károly szerint á javaslatban tervezett ^eljárás korcs kényszerogyozségi eljárás, mert nomcs'k ? kamatok csökkentéséről van szó, hrnom ugy tőko-> mint kamat engedmény szükséges. Helyesebb volna, ha a

# vagyoni státus és a terhelési határ megáll?.pitását nem az Országos Bizottságra, hanem'a függptl

o

n bíróságra ariznák. mert a vagyoni állag bevallását osetleg eskü ^latt'is kötelezővé kellene tenni

? ami viszont^már a rendes kényszeregyezségi eljárás körébe tartozik. A kenyszeregyezség összes szabályait annál is inkább érvényesíteni kellene, mert állami garanciavállalásról is van szó. A kényszeregyezség összes jogi és erkölcsi garanciainak bbvonására Volna szükség különösen a könnyelmű adósokkal szemben való védekezés miatt. . , . , , . i Í,V Kál'lay Tibor szerint az államkincstár erdekeinek megvédése a rendezésnél ugvanugy szükséges mint a kényszeregyezségi eljárásnál. Helyesli, hogv a kormány a ga:dakat meg akarja segítem, de nem latja a ja vaslatból azt, hogy a segítés milyen méryü lehet s azt.sem, hogy ezzel a további romlás megakadályozható lesz-e. Ezért az állami garanciavállalást bizonvos korlátok közé szorítaná, amit nyugodtan bízna kormányrendeletre, me^t a legna^'Obb gondosságot feltételezi. De határidóbeli korlátozást is '. kivan, mert a" javaslatnak a mai leromlott helyzeten való/átsegítés a..cel

: ja, határozottan ki kell tehát mondani, hogy csak a március elseje előtti adósságokat lehet az eljárásba bevonni. Az állam garanciavállalása sze pondjából kellő óvatosságot kivan s fontosnak tartná, ha elsősorban ak.isgazJákat szanálják, /joiytl köv>