Napi Hírek, 1931. február/1

1931-02-08 [0244]

Ha önök ki tudnak munkálni öntudatos közvéleményt. amely érdekeik mellett nyilatkozik meg es ha ennek megfelelő módon tudnak étvény t sz rezni az ország házában és a közvélemény másik faktorában a sajtÓDaO. meg vagyok róla győződve, hogy az alkotások létrejönnek. E szempontból rendkívül sz-rencses gondolatnak tartom, hogy a különbőz* gazdasági ágak testveri összefogásra megrendezték ezt a kongresszust, amelynek hivatása az eredmények ^ előkészítése es a helyes propagandának,a tárgyi propagandán^ a megindítása. A személyes propaganda nem. de az ilyen tárgyi oropaganda nagyban szolgálja a Tisza völgyének a fejlődését, és a tiszanehti népnek a javát. r A miniszter beszédét hosszantartó lelkes taossal fogadta a kongresszus. Balkányi Kálmán, az OMGE igazgatója, hangoztatta, hogy a magyar kereskedők nem gravaminális,politikát akarnak folvtatni a konferencián, de a pártokon felülálló közérdek szolgálatának Vágya vezette őket. Bemutatott arra, hogy a konferencia szerencsés auspxciumok között indul, mert a magyar társadalom minden rétege, gyáros, kereskedő, lateiner és a gazda, közös egyetértésben vesz részt rajta és hogy a kultuszminiszter is felkarolta a konferencia ügyét. A magyar kereskedő minden ereiéi* testi es lelki kvalitásait felajánlja arra a célra, hogy az Alföld viszszafeilődesét meg lehessen akadályozni, a városi életet fejleszteni és a kereskedelem fennállását biztosítani .lehessen. Az ÖMKE neveben üdvözölte a Széchenyi nyomában Szolnokra jött minisztert, kópviselők-t és mindenkit, aki a meghívásnak eledet telt. Ezután az egyes tiszai problómákk-d foglalkozó előadások következtek. Elek István, Szolnok város főorvosa, beható tanulmányban fejtette ki a Duna-Tisza csatorna célját és megvalósítási lehetőségit. Megvilágította a^-rv egyes részleteit és annak összefüggését a lecsapolas és öntözés kérdéseivel, valamint a t?rvezett csatorna bekapcsolódását a külkereskedelmi forgalomba. Tonelli Sándor, a szegedi kereskedelmi és ioarkamara főtitkára, ^rámutatott azokra a gyakorlati előnyökre, amelyek a tiszai hajózás kiépítésével járnának. Felsorolta ezután milyen feladatok várnak közvetlen megoldásra, mielőtt • nagyobb és hosszú időt igénylő tervek valóra válhat• ának. boncolta a tiszavidéki vasúti és viziszállitasi tarifákat, rámutatott arra a hiányra, hogy az egész Tiszavidéknek nincsen,közvetlen átrakodó tarifája a vasúti es hajózási vállalitok között. Atrakodó-berendezésekre és a vasúti és hajózási forgnlom kapcsolatbahozás^ra is szükség volna. Sürgette a tiszántúli vasúti vonalak egy enrangusitását, a polgári es algyői hidak építését, a kompkérdés rendezését es közutak epiteset. fradő Rezső, a debreceni k^m^ra főtitkára, » ** kiépítendő csatornarendszer terveit ismertette, kapcsolatban a tiszántúli mezőgazdasági terül tek öntözésível és a hortobágyi szikes területek hasznosításával. Hamut tott arra, hogy az öntözés eoali a termelési eredményeket , a forgrdni lehetőségek kiéoitese pedig emeli a forgalmat. Aére következik./