Napi Hírek, 1930. május/1
1930-05-07 [0226]
, • ... $ A Magyar Távirati írod? jelont i: ü képviselőház külügyi es pénzügyi bizottsága szerdán délután 5 órakor^ Pékár Gyula olnöklésével ulest tartott, amelyen a trtejijnoni bekeszerződ^siől folyé kötő le ze ttségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről széló törvényjavaslatot targyalta. k kormány részéről Bethlen István gráf miniszterelnök, Walko La jós külügyminiszter es Wekerle Sándor pénzügy/miniszter vett részt te ulesen. * .... . Az egyesitBtt bizottság Orffy Imre képviselőt választotta előadójává, aki nyomban attert a napirenden leví tor vény javaslat részletes ismertetésére Vázolta a^szerződes létrejöttének történeti olőzménreit es rámutatott azokra a kenyszeritő körülményekre, amely ekfirvonása 'alatt az egyezmények létrejöttek. Ismeteltei azokat az alapelveket, amelyeket a magyar deLgácio a hosszú tárgyalások alat£ irányadóul clfegodotU " Kimutatta, hogy ezekot az elveket nagyrészt sikerült érvényre juttatni. f (t^J^. Ezután áttért a magyar törvényjavaslat 3. és 4. paragrafusára, amelyek^az adománvok, hagyományok, alapítványok és hasonlók, a trianoni' szerződés^'. .•" 256-258 §.-n értelmében f 1 osztásra kerülő javak kérdésében létrejött megállapodást ismertetik. Pelomlitette azokat az indítóokokat, amelyek alapján r magyar delegáció az erre'.vonatkozó megállrpt>dasokat elfogadta. Ezek up áttért a bevezető egyezmény, valamint az I., II., III. egyezmény részletes ismertetésére és tájékoztatta az együttes bizottságot mindenegyes szakasz létrejöttének indokairól. k TV, egyezmény nem szekál a törvényjavaslatban, m©rt a magyar kormány ebben nem szerződő fél, mindazonáltal az előadó szükségesnek tartotta ennek tartalmát is ismettetni. Mindenekelőtt rámutatott arra, hogy bár az ismertetett^három egvezsógben megtörténtek a megegyezések, kardinális kérdésekben mégis maradtak függőben fontos vitás Kérdések a trianoni szerződés 63., 191, ós 250. paragrafusával / kap9so ; latbrn. íz ezekből a szakaszokból származó igényeknek kielégítésére 100 -•"lillió aranykoronás alapot állit anak*fe& kz alap a következőképen jön létre: 1931-től 1943-ig 3 millió aranykoronát fizetnek be Nagybritannia, Franciaország és Olaszország /évenként/, kz összeg 20 százalékát Nagybritannia, 40-40 százalékát pedig Franciaország és Olaszország vállalja. 1944-től 1966-ig évT7.400.000 koronát fizetnek be a hatalmak a 13.500.000 aranykor onás magyar év járadék terhére., ^iz egyezmény 5.^ es 6. paragrafusa az alap működéséről és a feleslegek szétosztásáról intézkedik, a7,§. pedig arról az esetről, ha az alap növelésének szüksége mutatkozik. É 9. §. az intézőbizottság összetételét ismerteti. Jnnafe magyar tagja nem lesz, tekintettel arra, hogy Magyarország a szerződesíiben nem szerepel szerződő félként, k 11. gazokról az esetekről intézkedik, ha at sze ződő felek között nézetei teres merülne fel. FÍVJ egyezmény alapján létrejövő B. alap magyar állampol- " gároknak, vállalatoknak, egyesületeknek, közössegeknek es alapítványoknak olyan természetű pereire kivan, fedezetet nyújtani, aoelyek a békeszerződés 250. §.-a alapján folynak és amelyeket az előzőleg említett_ három egyezmény nem ölel fel. kz előadó tájékoztatása utan .gróf Bethlen István miniszterelnök szólalt fel. Behatóan vázolta az együttes bizottság előtt a keleti ióvátételi kérdés felmerülésének történetet. /Polyt.kOV./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció
