Napi Hírek, 1930. május/1

1930-05-07 [0226]

á miniszterelnök kimutatta, hogv aToung-terv tárgyalásával kapcsolatban ennek a kérdésnek szükségszerűen fel kellett merülnie, _ A különböző párisi es hágai konferenciák menetének ismertetésével rámutatott arra^ súlyos felelősségre, amelyet Magyarország magára vállalt volna, ha a békeszerződés végleges felszámolását mindenáron akadályozta volna. Tudatában volt annak, hogy defenzív helyzetben vagyunk, mert a kish.atr.lmak minden eszközt meg fognak ragadni arra, hogy ennél az u+olső kinálkoző alkalomnál Magyarországgal szemben mindennemű követelést fel- vessenek, amire a trianoni szerződés a legkisebb lehetőséget is megnyitja. Kezdettől fogva elhatározta, hogy sem abba nen egyezik bele, hogy az 1944.-ig terjedő időszakban a már megállapított jóvátételi fizetéseinket felemeljék, sem pedig nen fogadja el. hogy 1944. után a magyar államot további jóvátétellel terheljék me'g. Nem mulasztotta el e célból mindjárt Hágába érkezésekor hivatkozni az egyes hatalmak előtt azokra az Ígéretekre, amelyeket 1923-24-ben, ha nem is Írásban, de szóbelileg megtettek,arranézve. nogy Magyarországot az elvállalt jóvátételei,kötelezettségen tul nem fogják további jóvátétel fizetésére szorítani. Jjnnek meg is volt a hatása, mert a hágai konferencia alatt ezt a kérdést mar nen erőszakolták. . , J Sokan azt hiszik, hogy Magyarország azzal nent Hágába, hogy ' mindenáron hajlandó az úgynevezett különleges követelések fejében bizonyos átalányösszeget fizetni. Ez a felfogás téves. Amint az országgyűlés előtt is hangsúlyozta, a nagyar delegáció csak azt ajánlotta fel, hogy hajlandó bizonyos átalányösszeget fizetni, ha a követelések és tartozások mérlegének összeállítása után terhére passziv-szaldo nutatkozik. Ezeket a különleges követeleseket /creances speoiales/nagyrészt kénytelenek lettünk volna.anugy is elismerni, mert azoknak alapja a trianoni szerződésben gyökerezik es a fizetés negtagadása esetén szerződésszegést vethettek volna szemünkre* Nen kicsin^)i le a terhet, amelyet a magyar állam 1943-tól kezdve magára vállalt, es nem tagadj a* hogy, ha még éveken keresztül folytatjuk a küzdelmet, esetleg sikerült volna azt bizonyos mértékben leszorítani. Mindazonáltal a politikai bölcseség követ elmenve volt. hogy amikor alkalom nyílik a trianoni sz-erződés pénzügvi részének likvidálására, olyan körülmenyek között, hogy ennek érdekében a nagyhatalmak még áldozatokat hozni is hajlandók, ne akadályozzuk a kibontakozást akkor, amikor a másik oldalon a pénzügvi. szuverenitás és „ • a nemzetek közötti nagyobb egyenrangúság volt a megegyezés ellenszolgáltatása* inikor minden nenzet^hozott áldozatot a megegyezés érdekeben. csakis konproniszszunos neftoldásról lehetett szó. Minden konpronisszúmban vannak támadható részletek" , mert hiszen egyik-másik kérdésben engedni is kell. Mindamellett legjobb lelkiismerete szerint kijelentheti, ho^y az egyezné-" nyek több hasznot hoznak Magyarországnak, nintha azok létrejöttét akadályozta volna. A miniszterelnök ezután behatóan ismertette azokat a különbségeket, amelyek Nénetország, Ausztria, Bulgária ós Magyarország között a jóvátételi kérdés megoldásának szempont iából fennállanak . /Folytatása következik./