Napi Hírek, 1930. február/1

1930-02-03 [0220]

-Életének ebben az első korszakában idejét, munkaerejét, vagyo nát áldozta a hazáért.

1 Az Akadémiára 60.000 forintot adott, a gyakori aldunai utak is sok pénzbe kerültek, ezekre a költségekre ráment egy uradalma* -A második korszak 1840-1848-ig tart. Alig jelennek meg fogságából kiszabadult Kossuthnak első cikkei a festi Hirlapb.ua

, nyomban felismeri, hogry az az okból ^kisugárzó társadalmi és politikai felfogás szöges ellentétben áll a bécsi összbirodaírni körök gondolkozásával. Ha Kossuth agitációja a nemzeti közvéleményt hatalmába keriti, feltartózhatatlan lesz a hatalommal a konfliktus. Minthogy pedig Széchenyi az udvari körök gondolkozását, a szent-szövetség határozmányait, I.Miklós cár politikai irányát jól ismerte, semmi kétsége sem volt abban a tekintetben, hogyha a nemhet és az összbirodalom között harcra kerül a »or, az egyenetlen tusában el kell buknunk. Ettől a világos felismeréstől hajtva, irta meg egymásután a Kelet Népét, a Garatot es a Politikai progr..mmtöredéleket, ez utóbbiban egészen világosan kimondva a3t, - ami azután romlásunkra be is következett. Gyötrő hánykolódása közepette dolgozott tovább. A 40-es években a Tisza-szabályozásra vetette rá me gát és a lánchidra, amely Buda ós Pest összekapcsolásával szintén fővárosképző gondolatát volt hivatva szolgálni. A harc a népszerű Kossuthtal szükségképen népszerűtlenné tette Széchenyit és sejtéseinek beválása az őrületbe kergette. Pályája e szakában feláldozta népszerűségét és elméjének épségét. - A harmadik az abszolutizmus, az 50-es évek. Mint a francia forradalom után, azonképen az 1848-iki európai forradalmakból is hatalmas reakció fejlődött ki, amely különös erőval dühöngött Magyarország ellen. Széchenyi most megint kénytelen a reakcióval harcolni. Egymásutáj megirja nagy szatiráját, Blick-jét, meg Bishalmonio und Blindheitjét, hogy mindezekkel az udvari körök ellenséges felfogásáru hassonés igyekszik a nemzőt számira megszerezni Anglia erkölcsi támogatását is. Az összb irodalmi esame akkori képviselői nok nem volt erkölcs i ere jük a kritika és az ellenmozgalmak elviselésére, házkutatással a halálba kergették. Az 50-es években odadobja . • hazájáért életét. -Csodálatos az áldozatok e sora, amelyben megkap a crescendo, kezdetbon munka és vagyon, majd népszerűség és az elme épsége, a végén maga az életi A pálya inkább kálvária ut. Nem csoda hát, ha a legnagyobb politikai ellenfele Kossuth nevezte a legnagyobb magyarnak. /folyt. kÖV./ ORSZÁGOS LEVÉ