Napi Hírek, 1930. február/1
1930-02-03 [0220]
Széchenyi pályájának termékenysége gondolatokban és tettekben mindig újra és újra arra inditja a gondolkozókat, hogy Széchenyiproblémákkal foglalkozzanak. Legutóbb is a Széchenyi-kultusz és a Széchenyi-kutatás terén két olyan ^ fontos mozzanat merült fel, amelyek felett el nem surranhatunk éppen ebben a házban, amely az ő háza, a Széchenyi háza, a Nemzeti Casinoban. A Széchenyi-kultusz terén Herczeg Ferenc megírta Széchenyi drámaját ? A hidat, a Széchenyi-kutatás terén nagy történészünk, Károlyi Árpád, a . bécsi titkos levéltárban megtalálta Széchenyi döblingi irodalmi hagyatékát, a döblingi házkutatás irataival együtt. Angyal profeszszor pedig az angol külügyi hivatal londoni levéltárában felkutatta Lord Augustus Loftusnak, az akkori bécsi angol nagykövetnek jelentéseit, ammlyek csodálatosan.kiegészítik a képet. Károlyi Árpád nagy bécsi leletét irodalmilag Herczeg Ferenc használta először. A dramairáJ: biztos szemével felismerte Széchenyinek döblingi házkutatása alkalmával tőle elvett 1848-iki naplóiból, mint kapcsolja öszsze elboruló elméje az énülő Lánchid sorsát az országéval és annak .a - halálosan komoly akciónak sorsával, amelyet a . Batthyányi-kabinet a., katasztrófa elhárítása végett folytatott. Csak zseniális agy kifejlődő rögeszméjében lehet ekkora szépség és ilyen mélységes szimbolika. Valóban, az igazi nemzeti műemléket az különbözteti meg valamely szép. épülettél, hogy az előbbi belekapcsolódik a nemzet életébe. Ilyen nemzeti műemlék a Lanchid. A Margit-hia erősebb, az Erzsébet-híd műszakilag tökéletesebb, hiszen egyetlen ivvel vezet át a Dunán, de nekünk " a híd" mégis csak a Lánchíd maaad, mert ennek valóságos politikai története van. Már a létesítés puszta tényében is Széchenyi magasabb célt követett, a hidvám révén hozzá akarta szoktatni a nemességet a közteherviselés gont dolatához, e réven akarta először áttörni a nemesi adómentességet. A hídépítési munka megindulásával nagy lendületet vett az ország minden téren. Es amikor szerencsétlenség történik, az egyik lánc a vizbe zuhan és vele Széchenyi is Beleesik a Dunába, a Batthyányi-kormány helyzete kritikussá válik. A szabadságharc egyik tragikus fordulatakor Alnocn ezredes fel akarja robbantani - amikor pedig • * 1867-ben Deák megkötötte a kiegyezést, Ferenc József a koronázás után a Lánchídon át iön Pestre, a királyi esküre és a kardvágásra. Mindezt látta és velünk átélte az öreg hid. . Nem hiába szakadt el a hidlánc, Széchenyi politikai pályájának lánca is jó időre megszakadt. Miután, egy fenséges, szinte félelmetes látofflással megegyszer megjósolta a forradalmat és borzalmait, izgatottsága miatt a minisztertanácsban már nem vehetett részt, társai kérik, hogy kiiélje magát s derék orvosa dr.Balogh Pál elvitette Döblingbe. Innék a katasztrófának lélektani szükségességgel be kellett következnie. Hiszen Széchenyi 1840-től kedzve világosan látta, hogy gyorsuló léotekkel rohanunk a katasztrófa felé. Mindent megtett, hogy a végzetes mozgalmat feltartóztassa. Mégsem volt rá kénes s amikor eljött az, amitől nyolc éven át rettegett, hazafisága elvette az eszét. , Eletének a döUingi szakára vet uj világot Károlyi Árpád bécsi és Angyal professzor londoni levéltári lelete, ugy hogy ma mar egészen t világosan látjuk Széchenyi katasztrófájának okát es a hatalmas politikai küzdelmet, amely azt megelőzte. Á . Es itt megint bámulhatjuk a lángész hatalmát. Görgen szanatóriumát el nem hagyva, csak újságok, könyvek és látogatók felvilágosításaiból táplálkozva, kristálytisztán lattá Európa, az összbirodalom és Magyarország helyzetét.írásaiból és nyilatkozataiból kihámozva a politikai szituáció röviden a következő&éoen állott szemei előtt; ORSZÁGOSI /Folyt.köv./ K. szekció
