Napi Hírek, 1930. január/2
1930-01-27 [0219]
H ,.. K % Y %Jf^W 30. Az országos ^magyar párt osiki tagozata* nak>zgyülosen Gyárfás Elemér szenátor válaszolt arra a ki fogásra, amelyet Maniu miniszterelnök legutóbbi kolozsvári beszédében a kisebbségek'ellen a miatt emelt, hogy a kisebbségi sajtó a vitás ügyekben nem szállt sikra Románia álláspontja mellett; Gyárfás szenátor többek közt ezeket mondotta: Vannak konyes kérdések, amelyekről ncm-bcszólni talán ros szabb, mint beszélni.'Tény, hogy-nagy vitája volt Romániának Magyarországgal az'optánskordesben. Nem azért, mórt nagy elvi kérdésről, hanem mert nSgy anyagi ügyről illetve összegről volt szó. A mi részünkről, romániai magyarok ' • reszoről, az volt a leglojálisabb, leglovagiasahb magatartás, hogy hallRÍSpf' Nekünk noa volt szabad beszélni. Tegyük fel, hogy Magyarorszínak 100 ,%-ig nem volt igaza. Kérdezem: Meglehettük volna-e mi ebben az esetJen hogy akar a parlamentben. RMT ajsutt állást foglaljunk? Hiszen bárki bé «ÍSf*3S» ¥® 7r Wi k í»teMkek. amikot elskakit a halál, vannak.atóket a földi törvény,szakit el de az elszakadt régi kötelékeknek a mulíja is kötelez erkölcsi köco less egekre. Most aztán megtörtént a döntés, az akták 1B vannak zárva. Mi, kisebbségi sorsban élő magyarok örülünk annak'hogy megtörtént a döntés os üdvözöljük azt. ITekem mar volt alkalmam utalni arra hogy az erdélyi magyarság volna hivatva Magyarország és Románia között a lőviszony^megteremtésére, ámde a mi két karunk, amelyekkel a két országot átölelni'es közelebb hozni akarjuk, még keresztre van feszitve, oda van ' szögezve, csupa fájdalom és szenvedés a mi panaszunk. Epen ezért örülünk, hogy*elintéződött végre az optánsügy s'a nagyhatalmak megadták a megoldást. Minthogy pedig ez már megtörtént, nosr már megszólalhatunk mi is es megmondhat juk'őszintén; A román agrárreform keresztülvitelében nem látiuk mindenütt hogy szociális szükségességnek tettek volna, eleget! Az en falun szomszédságában kőt optánsbirtok is volt s amikor mi itt hallgattunk ekkor nem mondottuk el azt hogy ezeket a vagyonokat nem szociális szükségesség kielégítésére fordítottak: ós nem kőrgestenyerü földóheseknek " adták. Az egyik kisajátítást szenvedett optánsnak házáról a villámhárítót az agrártanacsos vette lc ós vitte el saját házára, az ökröket is vitték már, a. selyemhuzatos kanapét ós bútorokat is alig lehetett megmenteni. A másik házba csend őr^et költöztettek be. A v?gy és ér lé kos szőlőket temetőnek hasították ki. L idaajátitolt földeket ma is mások használják, de nem kórgostenyerü földnivclők. Vüjjoji nen lett vjlna-e jogunk ahhoz,hogy ezekkel az adatokkal a parlamentben is előálljunk? Mert ez nem szociális szükségesség volt. Mi, amikor hallgattunk, eleget tettünk a magunk vér- és penzadpn túlmenő szolidaritási kötelességünknek. Nagyon nehéz volt"hallgatnunk s . hogy mégis ezt tettük, ezzel igenis eleget teltünk annak,amit Maniu miniszterelnök ur tőlünk utólag kivánt. /MTI/ §-$ K o 1 o z s v á r, január 27. A csíkszeredai magyarpárti ülésen Bethlen .György gróf országos pártelnök hosszabb beszedet mondott .amelyben hangozta, ta, hogy Mamu miniszterelnök és társa kormány raj vitásuk előtt, majd az elmúlt parlamenti ülésszakon beígérték a kisebbségi törvényt. A miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatából kitűnik, hogy kormányzása két esztendejét sem tartja elegendőnek az igéret megvalósítására. Két esztendő alatt sincs idő arra,hogy ezzel a kérdéssel foglalkoztassák a parlamentet! Védtelenül sainalatos, nogy ilyen sok időt tartanak szükségesnek, mert hiszen nemcsak a jogi es politikai szempontokkal vannak már régen tisztában • a kormánykörök de itt a helyszínén is lerik a kérdést minden részletében is. »em lehet másnak tekinteni a Mánia-kormány e magátartását,"mint szándékos elodázásnak és halogatásnd: . Azt állítja a miniszterelnök.hogy nekünk ugy is jó helyzetünk van'Romániában,'nincsen semmi kivánniOralónk, szabad a véleménynyilvánításunk. /Folyt .köv./ 0R KSIT
