Napi Hírek, 1929. december/2

1929-12-27 [0217]

§ P ó t 1 ás . Mai ötödik kiadásunk hírének /amely a, szolnoki tárgyalásról szól/ huszonkettedik sora után, /Kérem, en nem vagyak néhai, en vagyok a Takácsnónak az anvja/ pótláskent a következő kis bekezdés szúrandó: Kiderült, hogy a vizsgálóbíró tévedésből irta a jegyzőkönyvbe ' • a Szűrsz abö fiszter nsve elé

f Jtiogy "néhai". /Szolnoki tárgyalás. IVfolytatás/ óváry Papp Gábor dr, törvényszéki orvos vallomása szerint a kezelősrvos megállapiUt ta, hogy Takács László vesebaiban szenvedett. - Az arzénnek tulajdtnsága az, - mondotta a törvényszéki orvt>s, -,hogy lassanként adagolva megtámadja a vesét ós vesebajt okoz. Hat es félévvel ezelőtt temették el TE kacs Lászlót és az axhumáláskor megállapítottak, hogy a holttest az erős felszívódás után még mindig 20 milligram arzént tartalmazott. Az orvos szakértőknek tehát az a véleménye, hogy Takács László halálát kétségtelenül warzénmergezes okczta. .Az elnök ezután megkérdezte, hogy a feleknek van-e valamilyen indítványuk s bizonyítás kiegészítésére nézve. Kovács Gábor dr. védő Béke Márts kihallgatását kérte. A törvényszék azonban ezt az indítványt elutasította azzal az indokolással, hogy olyan tanút, aki idézve sem volt, kihallgatni nem ie n e t. A bizonyítási eljárást ezzel befejezték és Kronberg János dr. kiráülyi ügyész megkezdte a vádbeszédet. , . f Ebben a perben""- mondotta az ügyész - igen nehéz a bizonyítás, mert a vádlott igen súlyos váddal terhelten áll a bíróság előtt. A bíróságnak ebben az ügyben nem tárgyi bizonyítékok alapján kell íteletet hoznia, hanem a következtetések alapján kell megalapítania azt, hogy Takács Sándorné követte el a gyilkosságot. Az elhalt Takács László csak a vádlott kosztjából étkezett. Huntest eben igen nagymennyiségű arzént találtak, kétségtelen tehát, nogy halalat arzenmergeses okozta. /Folytatása következik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR * '— - —- K. szekció § Börcsbk Andor dr.. az Orozágos Földbirtokrendező Bíróság másodelnöke. Tóth János ravatalánál mondott beszédében méltatta az elhunyt politikai érdemeit és azután kiemelte, hogy Tóth János a legnehezebb körülményektől sem megriadva állott élére az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak, hogy a magyar földbirtok megoszlásának helyesebbétételét birói székében minden erejével •" " '<»•' előmozdítsa. Ebbeli működésében a nagy magyar bíráktól öröklött magasztos szellemben sem pártot, sem egyéni erdeket nem ismerve mindenkor csak a haza üdvét, a közjót tartotta szem előtt. Működése alatt a bíróság közel egymillió hold földet használt föl a törvényhozás által közérdekűnek jelzett földbirtokóolitikai célok megvalósítás ára. Mintegy 265,000 házhely, több mint 400,000 törpe- és kisbirtok került jórészt a magyar bírtokososztály hagyományos áldozat készségé vél is azoknak az érdemeseknek kezébe, akik különben önerejükből nem lehettek volna részesei a haza áldott földjének. Arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett 2700 jó magyar harcos, mintegy a0-,000 hadirokkant. 26,000 hadiözvegy és igen sok hadiárva áldja emlékét, A vezetése alatt kiosztott 265,000 házhelyen ezideig már fölépült mintegy százezer hajlókban jó magyar emberek tizezreivárják immár legalább ibiztos födél alatt az egykor délibábos magyar róna elborult egének ujrapirkadását, /MTI/