Napi Hírek, 1929. november/2
1929-11-18 [0215]
/ § L. Urwick, a genfi Nemzetközi Munkaszervezési Intézet igazgatója, ma déluián a MagyarIMérnök és Epitész Egylet nagytermében "A racionalizálás eredményei es annak nemzetközi szervezete" címen előadást tartott, amely iránt gazdasági életünk kitűnőségei részéről nagy érdeklődés nyilvánult meg. A nagyterem teljesen megtelt hallgatóközönséggel. Ott volt Bud János kereskedelemügyi miniszter, Herrmann Miksa nyugalmazott kereskedelemügyi miniszter, Samarjay Lajos, a MA.V. elnöke, Tormay Géza, Tory Gergely államtitkárok, Fellner Henrik, Biró Pál, Kossalka János, Kandó Kálmán, Éber Antal, Baross Gábor, Dorner Aurél. Kende Tódor, s még számosan. Orphanides János elnök megnyitószavai után L.Urwick igazgató tartottameg elő adását. Mindenekelőtt örömét fejezte ki afelett, hogy Magyarországon a racionalizálás iránt érdeklődő ily nagyszámú közönség előtt tarthat előadást. Utalt a racionalizálás szónak különböző értelmére. A racionalizálási mozgalom uj nemzetgazdasági gondolatot jelent, amely sok tekintetben szakit a régi előítéletekkel és a nemzetgazdaságtan hagyományos útjaival. A legfontosabb feladatok egyike az, ncgy az egyes nemzetek termeléséből kiküszöböljék azokat a veszteségeket, amelyek épen a régi rendszerhez való ragaszkodás következtében állanak elő. Részletesen foglal kozott azokkal a szervekkel, amelyek a racionalizálás szolgálatában az egyes nézeteknél és Genfben, mint nemzetközi központban, működnek. A legkülönbözőbb szervezetek állanak fenn. de feltetlenül azoknak a szerveknek ad előny t, amely eket az ipar hoz létre és az ipar irányit. Az állami támogatás nélkülözhetetlen etekintetben, de óvakodni kell attól, hogy az államnak döntő szerepe legyen. Ezért az Olaszországban működő és a fasiszta szervezetek által létrehozott ENIOS nevű szervezetet tartja a magyarországi viszonyok szempontjából is a legalkalmasabbnak. Ezt a szervezetet téliesen az olasz gyáripar az olasz munkások fasiszta szervezeteivel alkotta meg, ez a legnagyobb egyetértésben működik az olaszországi egyéb ipari és kereskedelmi érdekképviseletekkel. A német Reichskur a tórium für Wirtschaftlichkeitibár működésének eredményei kétségtelenül figyelemreméltók, kissé nenézkes és alkalmatlané kisebb európai államok számára. Kiemelte, hogy a racionalizálás tényleges alkalmazása a munkaadok ioakaratu együttműködésétől függ, Sajnos a munkaadók többnyire igen elfoglalt emberek, s rendszerint nem vesznek maguknak annyi fáradságotj hogy tanulmányozzak a racionalizálás bonyolult voltát. A racionalizálás keresztülviteléhez igen nagy erkölcsi bátorságra és kül nös körültekintésre van szükség, hogj az a fennálló helyzethez eredményesen alkalmazható legyen. Türelemre es együttműködésre van szükság az egyes nemzetek kereten belül, de szükséges az is, hogy nemzetközi együttnüködés is legyen. Sokkal olcsóbb és egyszerűbb, ha a különböző, a racionalizálás kérdésére és eredményeire vonatkozó információkat minden ország egységesen és egyöntetűen kaphatja meg egy nemzetközi központból. Ismertette ezután az előadó a genfi nemzetközi intézet működését és utalt arra, hogy az a legnagyobb készséggel áll az evvel a kérdéssel foglalkozó nemze ti" szervek rendelkezésére- II talábanvéve a racionalizálás gondolatai a gazdasági élet négy ágazatában valósithatók meg.A tudományos üzemvezetés elvei alkalmazhatok az egyes gazdasági jellegű vállalatoknál, általában a gyáriparban, a kereskedelemben és a mezőf azdaság terén, sőt az egyének háztartásában is.Példákat hozott fel ameriai és angliai tapasztalatai alapján arra, hogy több esetben bukás szélén álló ipari vállalatokat a racionalizálás eszközeivel sikerült újból, életrekelteni,mégpedig ugy,hogy ez'ak több esetben korábbi termelésüket is lényegesen meghaladták. /Folytatása következik./