Napi Hírek, 1929. november/2
1929-11-18 [0215]
/L.Urwick előadása. I.folytatás./ */l 3>ű Ugyanez áll a mezőgazdasági vállalatokra is. Igen nehéz feladat azonban a tudományos alapon való' reorganizáció, mert széles látókört, nagy tudást, emberismeretet, türelmet és erkölcsi bátorságot kivan. Hivatkozott Taylorra t aki munkáiban mindenütt arra utal, hogy a racionalizálás befogadásahoz elsősorban a régi mentalitás megváltoztatására van szükség. Végül utalt arra, hogy az utolsó évszázad tulajdonképen az ipari versenyek időszaka. A verseny a gazdasági életet alkalmazkodová és kezdeményezővé teszi, de nem olcha meg a gazda^igi organizáció problémáit. Ezért szükséges az ; hogy a technikai és tudományos gondolkodást, amely az. utóbbi évszázadban oly jelentős eredményeket ért el, kiterjesszük az ipari és gazdasági élet egész területére. Ez a racionalizálásnak igazi feladata. Szükséges, hogy a racionalizálás folyamán olyan felfogas alakuljon ki, amelynél az egyének, az egyes ipari vállalatok nemcsak egyéni érdekeiket tartják szem előtt, hanem az egyes iparágak az egész gazdasági élet érdekében dolgozzanak, mert csaíe igy lehet az egyes személyek jólétét is emelni. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Bud János kereskedelemügyi miniszter köszöntötte az előadót a kormány nevében, s megköszönte neki, hogy fáradságot vett magának, s a mai gazdaságtársadalmi élet egyik legfontosabb problémájáról körünkben előadást tartott, - A racionalizálás - mondotta ezután többek között - ma egy vezető gondolat, s az a lényege, hogy a termelés tényezőit,a munkaerőt, a nyersanyagot, a termelési eszközöket és a munkaidőt ugy vegyük igénybe, nogy a leggazdaságosabban, minél több, és minél jobb arut termeljünk. Kétszeresen fontos ez a haboruutáni Európában, ahol a megfőf yatkozott vásárlóerejű ós megnövekedett igényű fogyasztóközönségnek ell szükségleteit kielégítenünk. Ez a szorult gazda sági helyzet ad hangw sulyozottabb aktualitást a racionalizálás eszméjének. 4 racioná izálásnak azonban nemcsak a y gazdsági élet gátja hasznát, hanem a közéleti és magánadminisztráció, sőt a kulturális élet is haszonnal tudja gyümölcsöztetni ezt az uj eszmét. - Mélyebb okai is vannak annak, hogy a racionalizálás ilyen hatalmas tényezője lett a mai gazdaságiársaaalmi életnek, A világ• háború .és az utánakövetkező idő a vagyon és a javak pusztulásának olyan méreteit vonták maguk uián, amihez hasonlót nem ismer a történelem. Ezzel szemben a nagy tömegek igényei magasabbak lettek, a termelés viszont nemcsak hogy nem lett olcsóbb, hanem napról-napra növekednek a termelési költségek, k legkülönbözőbb okok játszanak itt közre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor a gazdasági élet ilyen nagy, a válságig menő átalakulás előtt áll, mindig kell valaninek történnie, ami a megoldást is hozza. Száz évvel ezelőtt, ha nem is egészen, de soktekintetben hasonló volt a helyzet és a megoldást a technikai kibontakozás hozta. Ma népek és nemzetek kutatják, hogy miként lehetne a termelést előbbrevinni, a megnövekedett szükségletet fokozni és.a széles néprétegek vásárlóerejét emelni. Bár a technika soha. ilyen fejlődést nem mutatott, mint most az utolsó évtizedekbenj."tJapról-napra ujabb és ujab meglepetések előtt állunk, mégis eddig nem sikerült olyai gazdasági erőforrást felfedezni.amely a helyzethez kapcsolódó nagy forradalmi átalakulást idézhetne elő.A munkamegosztás elve sem olyan,hogy tulhatékony erővel lehetne továbbfejleszteni, . /Folytatása következik./.
