Napi Hírek, 1929. november/2

1929-11-28 [0215]

/A közigazgatási bizottság ülése. II. folytatás./ Gróf Ráday Gedeon helyesnek tartja, hogy ne a közgyűlés plénuma gyakorolja a kegyúri jogok t,hanem kizárólag kat holikusokból álló bizottság. Minthogy azonban a javaslatnak ezen a helyén a bemutatás jogának gyakorlásáról van szo, helyesebb, ha a bekez'dés szövegéből kihagyják a "kegyúri" szot és ugy fogalmazzák a kérdéses dolgot, hogy a bemutatás jogának gyakorlására bizottság alakult, stb. Kivánja továbbá, hogy albizottság elnöke a főpolgármester legyen, mert 'a főpolgármester vallása abszolúte nem tefolyásoija lényegében a husz tagból álló bizottság döntését, még akkor sem, ha az illető nem katnolikus. Gróf Szapáry Lajos javasolja, hogy a kegyirá bizottság tagjai a törvényhatósági bizottság összes tagjait a katnolikus tagok sorából titkos szavazassál válasszák. Az elnök ezután a vitát berekesztette és az ülést néhány percre felfüggesztette. § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A felsőház közjogi és törvénykezési, valamint közgazdasági es közlekedésügyi bizottsága ma délelőtt J,:hász Andor elnöklésével együttes ülést tartott, amelyen folytatta a korlátolt felelősségű társasagróx és a csendes tarraságról szoj.0 törvényjavaslat általános tárgyalását. A kormány részéről Zsitvay Tibor igazságügy miniszter es Bud János kereskedelemügyi miniszter veti . részt az ülésen, .Fellner Henrik utalt arra, hogy a háboruelőtti gazdasági liberalizmus Jobban előmozdította a vállalkozási kedvet mint az utóboi években életbeléptetett és . ' .... . 3 tervbevett megkötöttségek. Ha a ész vény társasági reform is ilyen megkötésekre készül, akkor el kell azt ejteni, mert különben a gazdasági élet vallja majd kárát, Ilaga is hive a mérlegkészítés valódiságának, de etekintetben kielégítők a kereskedelmi törvény idevonatkozó intézkedései. A németek részvényjogi^ reformjára nen lehet hivatkozni, mert ott is kezdik már belátni a túlságos korlátozások hátrányát. A képviselőház határozatát nem fogadja el. Bernát István ^ hangozta, ta, hogy a részvényt rsasági jog reformját • már régóta követelik, A Kereskedelmi törvény liberalizmusa e téren egyáltalán nem teremtett dicséretes állapotot, utalt arra, hogy Nagy Ferenc_már 1906-lsar. azt a felfogást képvislte, hogy a kereskeaelmlt rvény intézkedései a nagyközönség szempontjából túlságosan liberálisak. Bírálta ezután a kereskedelmi törvény in tézk edé seit a szövetkezeti jogra vonatkozólag, kifogásolta a szövetkezeteket, amelyek nem altruista^alapon nyugszanak, hanem csak formailag szövetkezetek. Menyhért Gáspár a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja, mert az élet követeli a korlátolt felélfsségü társaság felállitását. Utalt arra, hogy Jogászi és^gazdasági körök már -özei két évtizede kivánják a rész vény jog reformját. A részvénytársasági életoen vannak visszásságok, amelyeket törvényhozási uton kell megszüntetni. Nem fogadja el a képviselőráz határozatát, s hangoztatja, hogy helytelen a javaslattal juhktimba hozni a részvény jog reformját. /Folytatása, következik,/