Napi Hírek, 1929. november/2

1929-11-28 [0215]

/ A feúőház /TI. folytatás./ Bíró Szterányi József elvi szempontból helyesli a Lav aslatot„ de a mérlegkészítésre vonatkozó intézkedést nem tartja elég gyakorlatinak. Kéri a túlságosan korlátozó rendelkezések kiküszöbölését* A részvény jog reformja nincs kapcsolatban a javaslattal, é^ugy, mint a szövetkezeti jog reformja sem", elismeri, hogy .vannak vitás részek a részvény jogban es a szövetkezeti jogban egyaránt, ezeken _/ javitani is kell? kérdés azonban,-hogy a mai súlyos gazdasági"vi> szonyok között időszerU-e a dolog. A revizori intézményt helyesli, de gondoskodni kell kiképzett revizorokról. A képviselőház határozatával kapcsolatosan t, helytelenít i,,hogy a kereskedelmi társaságok szabályozásának a Kérdésé t összefüggi-be hozzák a részvényjogreformjának a kércé sével.Kodif ikációs szempontból is.az a helyes, hogy a gazdasági célú törvényjavc slátoknál előJb a ^zakminiszter p.recizi/íozza-a gazdasági célkitűzést, azután kodifikálj n az igazságügvminíszter. Indítványozza, mondják ki, hogy a részvényjog reformja, nincs közvetlen kapcsolatban a tárgyalás ajLá/javaslatt&l és h,vgy a részvényjog reformjának a kérdése hatarozatt javaslat keretében el nem dönthető. Az együttes bizottság ezért ./ napirendre a képviselőház határozati javaslata felett. /térien / ' L.. OcXT Zsitvay Tibor igazságügyminiszter a felszólalásokra válaszolva ranf

oztatta, hogy a kormány megfontolás tárgyává teszi a gazdasági élet éoviseloinek az érvelését, rámutatott azonban, hogy a részvényjog reformját nem csak az időszerűtlenség szempontjából kell mérlegelés tárgyává tenni .A ,/

előadói, tervezettel nem azonosítja magát, de viszont hangulatok /részvénviogj 7 hatásának sem enged •Teleszki felszólalására reflektálva megjegyzi, nogy nem tökeellenes tendencia, haiem az egyetemes nemzeti szempont vezeti. A kereskedelmi jog terén tekintetbe kell venni az európai iogfeilődésben megnyilatkoz^o felfogást is. j

z bizalmat kelt irántunk a külföldön. Sohasem akart ellentétbe "helyezkedni a nyugati reformtörekvésekkel. A visszaélések leooeráiása. nem kártevés, hanem javítás, ^z erkölcsi, de egyben jogi feladat is, A sürgős reform ellenzői is elismerik, hegy hibák vannak a részvény jog terén, A felismert hibák ellen azonban védekezni kell. A gazdasági élet fejlődése oly hatalmas, hogy a hetvenes években alkotott jogvédelem ma^már hatálytalannak és naivnak m/.ta tkozik. A szükségszerű ség'hozza tehát árreformokat és nem tőkeellenes felfogás, vagy hangulat.,A német kormány széles mederben indította meg a részvény jog reform j-t, Franciaország szigorú banktörvényt hozott az angolok fokozottabb revizori ellenőrzést ló tettek életbe, A mi közgazdaságunicnaásj, B' m lehet tehát érdeke, hogy elzárkózzék a szigorítástól. Mindenesetre aeg kell hallgatni a közgazdasági élet tényezőinek véleményét. Utalt továbbá arra, hogy Svájcban, Norvégországbaniés Olaszországban az ellenőrzést nagymértékben szigorították és seholsem következett be katasztrófa a gazdasági életre, ellenkezőleg a külföld n megteremtették a részvénytársaság reneszánszát. Ha a bajoka t nem gyógyítjuk, abból nagyobb kár származhat Le, mintha intézkeoést hoyzzu:.k ellenük. Ullmann Adolf már is 14-ben követelte a felsőházban a kereskedelmi jog reformját. , /^Folytat ása követk ezik./