Napi Hírek, 1929. október/2

1929-10-21 [0213]

§ I Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház igaz*, ságügyi bizottsága ma délelőtt Platthy György elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az egyes jogügyletek kötelező irásba foglalásáról szóld törvényjavaslatot targyalta. Az ülésen a kormány részéről Zsitvay Tibor igaz ságügyminiszter volt jelen. Szabó Sándor előadó ismertetve a törvényjavaslatot, indítványozta, hogy a bizottsáfr most csak az általános vitát folytassa le

t A részletek Kérdésében felkérte az ig&sságügyfeinisztert és az elnököt, hogy a bizottság összehívása iránt kellő és alkalmas időpontban intézkedjék. Baracs Marcell általánosságban elfogadta a javaslat-t. minthogy szerinte is fennforog az okirati kényszer kiterjesztésének szüksége. Szükségessé teszik a kiterjesztést a nyilvánkönyvi szempontok és az a tény, hogy a tanukkal való bizonyítás ma már r»m nyújtja az igazságszolgáltatásnak azt á biztonságot, amelyre szükséf

e van. Nagy megtér he lesnek tartaná, ha külön közjegyzői hitelesítést' ivánnának meg abban az esetben, ha az okiratot ügy ved szerkeszti meg, Kívánatosnak tartja, hogy necsak a bírósági személyekre mondják ki a" az Összeférhetetlenséget abban'az esetben, ha a hivatalból való kilé~ pés után ügyvédi pályára mehet, hanem a közigazgatási, pénzügyi és a rendőrhatósági emberekre is» Bubinek István általánosságban elfogadta a javaslatot. ' h részletes tárgyalást szintén későbbi időpontban tartja célszerűnek. Több kívánatos szempont igazolja az okiarti kényszer bevezetését. Zsitvay Tibor igazságügy miniszter hangsúlyozta, hogy az volt az elve, hogy a szakegyesületekét is meghallgassa a vitás kérdésekben. A javaslat évek óta a ny ilv ánosság előtt fekszik. Hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a részletes tárgyalást elhalasszák, de véleménye szerint a jogszolgáltatás mai menetén nemcsak perjogi refoiv mokkái és a birák technikai feladatának megkönnyitésével kell segíteni, hanem a bizonyításnak biztonságosabbá és könnyebbétételével is. Ezt a célt szolgálja az okirati kényszer. Azt a felfogást vallja, hogy a jogi segélyt is sz a keni Dereknek kell szolgáltatni, mint az orvosoknak az orvosi segélyt. Bizonyos^zerzett jogokat és a falusi népesség érdekeit átmeneti ideig tekintetbe kell venni Ezek a szempontok azt parancsolják, hogy a jegyzők magánmunkálatai egyelőre megmaradjanak. A fejlődés oda tendál, hogy csak magasabb jogi képesítés megszerzése esetén kapják meg a jegyzek ezt a jogosultságot. Egyes fejlettebb községekben a jegyzők magánmunkálatait már is megváltják, hogy a jegyzők teljes munkaerejüket hivatali teendőiele elvégzésére fordíthassak. Rámutatott azután arra hogy a mostani javaslat az 1926-os javaslattal szemben haladást jelent. Hajlandó arra, hogy a javaslatnak a közjegyzők javára mutatkozó rendelkezésein tagitson

/ az ügyvédi munkakörök javára; ez esetben azonban az ügyvédek személyazonosságának igazolását is meg kell kívánni, épen ugy, mint a közjegyzőkét. Kilátásba helyezte az igazságügy mini szter azt^ hogy a békebirákat is szerephez juttatja az okiratok megszerkesztésénél. /Folytatása következik./