Napi Hírek, 1929. október/2
1929-10-18 [0213]
/A képviselőház külügyi bi^dttsa^na^ .'' ./ • ] t Kállay Tibor először a visumkényszerről beszefí*. Gazaasági érdekeink kívánják, mondotta - hogy az útlevél láttamozásának diját, valamint & visum megszerzése körüli nehézségeket lehetőleg csökkentsük. A visumkényszer mai' formájában lényegesen befolyásolja nemcsak a személyi forgalmat, de a kereskedelmet is- Áttérve a jóvátétel kérdésére, csodálkozással látja, hogy a párisi -tárgyalásokon egyáltalában szóba került Magyarország teljesítőképessége, 1944-ig a magyar jóvátétel véglegesen és megváltózhatatlanul' rendezve van, eddig az" időpontig tehát szó sent lehet arról,'hogy Magyarországot a vállalt összegnél" nagyobb jóvátétellel terhelnék. Viszont az a kérdés, milyen lesz Magyarország teljesítőképessége 194-4 után, annyi ma még komolyan" egyáltalában nem tisztázható gazdasági tényezőtől függ, hogy annak a kérdésnek a megvitatását pénzügyi sirlatánságnak kell" minősítenie. valamennyi államnak egyformán érdeke, hogy a békeszerződésekből' . . folyó /pénzügyi kérdéseket véglegesen rendezzek. Magyarországnak ebben semmi speciaTis érdeke nincsen, legalább is nem olyan, amelyért a mai* hozott áldozatokon felül érdemes vagy indokolt volna ujabb áldozatot hozni."De erről annál kevésbé lehet szo, ^mert 1924-ben a jóvátétel kórdósének rendezésénél minden tényező reszeről-s ezt" hangsúlyozni kivan ja - nemcsak a nagyhatalmak, hanem a kisebb államok; részéről. 4s olyan kijelentések történtek, hogy a magyar jóvátétel kérdését újból felvetni nem fogják. A német jóvátétel rendezésénél is az a szempont volt irányadó, hogy lezárják a multat és tisztái ' helyzetet teremtsenek. Nem tudja elképzelni, hogy Magyarországgal szemben más szempontból induljanak ki. Kótségtel*en. hogy gazdasági eletünk nem bírna el ujabb megterhelést ós a magyar közvélemény osztatlanul jogtalannak es igazságtalannak tart minden kísérletet, amellyel jóvátételi kötelezettségeinket súlyosbítani "akarnák. Lukács György a kisebbségi jogvédelem kérdésével foglalkozott. Tiz esztendő választ el bennünket - momdotta - a békeszerződések megalkotásától. Noha azóta a világ közvéleményét állandóan foglalkoztatja a kisebbségi jogvédelem kérdése, a gyakorlati megvalósítás irányában tulajdonkénen meg mindig semmi sem tortént. A Nemzetek Szövetsége júniusi tanaosulesen hozott határozatoknak ebben a tekintetben nemcsak nincsen semmi jelentőségük, hanem ezek a"határozatok eg^efies visszaesést jelentenek a kisebbségi jogvedelem terén, mert megtagadják azokat az alapelvekot, amelyeken ez a jogvedelem felépül. Viszont biztatóbbnak látja' a f >helyzetet abban a tekintetben, hogy fokozatosan" kialakul aza az európai közvélemény,,amely mindinkább belátja a békeszerződések békés revíziójának szükségességet. Azt kérdezi, vaijon. nem érkezett-e el az ideje annak, hogy a békeszerződés bekós revíziója gyakorlatilag is felvettessék. ; Gratz Gusztáv mezőgazdasági termékeink elhelyezésének nehézségeivel foglalkozott'. Ebben a tekintetben különösen a Németországban, Ausztraban es Csehországban fennálló nehézségeket ismertette, ól kétségét r 9jezte _ . vájjon lehet-e egyáltalában ezeket a nehézségeket -kulóg^nieii^Igo^gveik ez ik^ t eűi '
