Napi Hírek, 1929. szeptember/1
1929-09-10 [0210]
/Apponyi Albert gróf beszédének^folytatása./ , ni , Maga Briand is hangoztatta, hogy fegyveres erőt és"világi kart' kell alapszövet ség rendelkező sáré boosájtani a hozott alapelvek és szabályozások végrehajtásának biztosítására. A franoia miniszterelnöknek teljesen igaza van abban ..hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell. ün hisz&k a nagy erkölcsi erőthatasában, hiszek az úgynevezett erkölcsi lehetetlenségekben, de sajnos, látok ezekkel szemben erkölcs* telén lehetőségekot, amolskkül önösen.. a föld hatalmasai számára kínálkoznak bőségben. Bizonyos # tehát, hogy igazság van abban, hogy a leszerelésnek előfeltétele a biztosság megfcanomtéso. Az a kérdés aaonban, hogy teremtik meg ezt a biztonsagot. A genfi jegyzttkönyv olfogadásakor arra gondaltunk hogy a szerződés megsértésének esetéro azóléoljárás rászlptos szabályozásaelegendő az óhajtott biztonság mogtoremtáséro. _ Franciaország, ugy vélem, . : szintén ugy gondolkozóit, mortfaz 1924 \*xwkhr én közgyűlés elfogadta a j cgyzökönyvet késznek nyilatkozott arra, hogy alairia az állandó nemzetközi biróság fakultatív záradókát és más foltétölt nom fűzött ohhoz, osupán a genfi jegyzőkönyv hatályba lépését. Ugy gondo .om, hogy ma az általános okmány egyotomos olfogadása kétség kívül oleget tettet obből a szompontból' azoknak a folt ét ölöknek, amelyeket a genfi jegyzőkönyvtől vártunk. Briand azonban, a népszövotség "világi karjáróT 1 beszélt, amelyet a népszövetség rendelkozásáro Joli bocsajtani, hogy határozatainak erőt kölcsönözzenek. Lehetséges tehát, hogy ábbon a feltovésemben túlságosan bizakodó vagyok. őszintén DG val lom, nem igen tudom olkápzelni, hogyan müködhotne. ez a fegyveres orő. Nagyszerűen möködnék akkor amikrr Albániáról volna sző, vagy Magyarországról vagy a*Kkár-melyik más kis államról dc bizonyos hogy a nagy hatalmakkal szomben oz az erő osődőt mondana. Mert togyük fel,hogy egy nagy patalom kézzel foghaté igazságtalanságot kővot ol egy kis állammal szemben ás vonakodik az ügyet döntőbíráskodás vagy békéltető eljárás alá bocsajtani. . j ^mxioJfc Hogyan "fog ebben az esetben a" Népszövetség "világi karja" akcióba lépni az ill ető/ha talommal szemben? Hol találnak olyan államot,- araely /nagy/ hajlandó lenne háborsukodni valamely nagyhatalom ellen, az illető hatalomnak egy kis nemzettel szemben felmerült plyan^ viszályaT. , amely őt nem érdekli és nem érinti semmiben sem. Napjainkéban elképzelhetetlen ez emelkedett idealizmus és nem tudom, vájjon nem marad-e el Örök időkre. Nem tudom, vájjon akad-e valaha is állam, amely előbbre helyezi a nemzetközi intézményekkel szemben vállalt kötelezettségeit • annak a kötelezettségének, hogy kímélje a saját állampolgárainak vérét. Szt a pontét még tisztázni kell és boldogok lehetünk, ha ennnek a vitának a folyamán ezt a nehézséget áthidalhatjuk. Ez lehetővé tenné, hogy kizárjuk a ' , . legkisebb kétértelműséget, a legkisebb homályt is a hozott határozatok mérlegelésénél. Tény az, hogy amikor Franciaország kijelentette, hogy kész alá-^ írni az általános okmányt, akkor aláírását nem tette függővé annak a "vilá^ gi karnak" megteremtésétől, amelyről a francia külügyminiszter beszélt. Hangoztatják, hogy a biztonság előfeltétele a leszerelésnek* De a francia külügyminiszternek találó szellemessége megállapította,hogy a biztonság gondolatat meglehetősen különböző módon fogják fel a-szerintTnogy saját biztonságukról vagy mások biztonságáról van-e szó,/Folyt.köv./
