Napi Hírek, 1929. szeptember/1
1929-09-10 [0210]
/Apponyi Albert gróf beszédének 4-ik folytatása/ Amikor saját biztonságunkról van szó, akkor nagyon szabatosak vagyunk,mig mások biztonsága eseteben sokkal tágabb szellemben gondolkozunk,Tifennyire igaza van! Tanúságot tehetek erről elsősorban én, aki évek éta érzem, milyen tág szellemben nézik a biztonságban azt a hiányt, amelynek súlya Magyarországra nehezedik, A leszerelés problémáját önmagában kell fontolóra venni, MacDonald olyan szavakkal beszélt erről a problémáról.amelyek biztató kilátást nyújtanak a ^közel jövőre. Az angol miniszterelnök azt mondotta, hogy a népszövetségi alapokmány 8-ik cikke erkölcsi kötelességévé teszi a népszövetségnek,hogy az általános leszerelést végrehajtsa. Ebben teljesen igaza van. De meg ennél is fontosabb az a körülmény,hogy ezek a kötelezettségek nem csupán az alapokmány . 8-ik cikkéből folynak, hanem méginkább azokból a rendelkezésekből amelyeket a legyőzöttekre rákényszeritett békeszerződések előírnak, ügy a versaillesi mint a st.germaini valamint a trianoni szerződés a leszerelésre vonatkozó fejezetet egybehangzóan a következő szavakkal vezeti be; "A végből,hogy az összes nemzetek fegyverke zesenek altalános korlátozása előkeszitheto legyen, Németország,illetve Ausztria,illetye^Magyarország kötelezi,magát az alábbi katonai rendelkezések szigorú betartására". Az egyoldalú I esz ere lé dt tehát nem állandó állapotként kényszerite tték ránk, hane m át menet i állapotként,amelyet azzal az Ígérettel kisértek,hogy következni fog a fegyverkezés általános korlátozása. Itt a győzők ré sz érői - amelyek a legyőzöttekkel szemben a békét diktálták - erkölcsi, sőt becsületbeli kötelességről van szó. Ennek az Ígéretnek beváltásával nem szabad késedelmeskedni, A leszerelés problémájának ezt az oldalát is szem előtt kell tartani, A győzők a legyőzöttekkel szemben,'az erősek a gyöngékkel széniben kötelezettséget vállaltak a leszerelésre. Lényeges alapelvről van'itt szó; ezen nyugszik a szerződésesk és a népszövetség egész szerkezete. Ez az erkölcsi kényszer felette áll az anyagi kényszernek; hiszen a régi közmondás is azt mondja, hogy:" Noblesse obiige" De van itt egy másik gondolat is,amely re már gyakran visszatértem'és i amelyre mindig vissza is fogok térni, mert alapvető gondola tnak tartom. H gondolat az ,hogy a fegyverkezés általános korlátozása fog csak véget vetni annak az egyenlőtlenségnek,amely ma a nemzetközi jog szerint az államok között,fennáll és amely az összhang hiányának erkölcsi elemét szolgáltatja. Amig az egyes nemzetekre olyan nemzetközi jogi törvénykönyv ér&ényes, amely eltér a^többi nemzetre érvényes kódextől, addig nem lehet igazi békéről beszélni. Az itt képviselt nemzetek egyikét sem fértem meg azzal a feltévé ssel,hogy el tudna viselni hasonló állapotpt - de nem sértem meg ilyen feltevósselis aját nemzetemet sem - . Ha azt akarjuk,hogy a lelkek megnyugodjanak, altkor véget kell vetnünk annak az állapotnak,amely Európa több mint 100 millió civilizált lakóját megalázza és állandó bizonytalan, ságnak teszi ki. Soha de soha nem fogom elmulasztani,hogy ezt a követelést minden egyes alkalommal meg ne ismételjem. Nemzetem szive mélyéből beszélek amikor ezt teszem, mert Magyarország nap-nap után kénytelen érezni ennek a megalázó és bizonytalan helyzetnek a súlyát; Visszatérek a bizonytalanság fejezetére, íme. ez az oka annak, amiért nem tudunk megelégedéssel szólani arról az'ütemről,amely .a leszerelés problémájának megoldásában idáig megnyilvánult .Nem tudom, vájjon azok a létrejött szerződések,amelyekről beszélnek, távolabb vagy ^közelebb visznek-e' minket az igazi megoldáshoz, mert ez a megoldás csupán az arányosságban,az^ államok viszonylagos egyenlőségében - nem sZŐ szerinti, hanem jogi egyenlőségében - az államok erkölcsi egyenlőségóoejv található meg, ! /Fnlvtatása következik/