Napi Hírek, 1929. szeptember/1

1929-09-10 [0210]

/Apponyi Albert gróf beszédének 4-ik folytatása/ Amikor saját biztonságunkról van szó, akkor nagyon szabatosak vagyunk,mig mások biztonsága eseteben sokkal tágabb szellemben gondolkozunk,Tifennyire igaza van! Tanúságot tehetek erről elsősorban én, aki évek éta érzem, mi­lyen tág szellemben nézik a biztonságban azt a hiányt, amelynek súlya Magyarországra nehezedik, A leszerelés problémáját önmagában kell fontolóra venni, MacDonald olyan szavakkal beszélt erről a problémáról.amelyek biztató kilátást nyúj­tanak a ^közel jövőre. Az angol miniszterelnök azt mondotta, hogy a nép­szövetségi alapokmány 8-ik cikke erkölcsi kötelességévé teszi a népszövet­ségnek,hogy az általános leszerelést végrehajtsa. Ebben teljesen igaza van. De meg ennél is fontosabb az a körülmény,hogy ezek a kötelezettségek nem csupán az alapokmány . 8-ik cikkéből folynak, hanem méginkább azok­ból a rendelkezésekből amelyeket a legyőzöttekre rákényszeritett béke­szerződések előírnak, ügy a versaillesi mint a st.germaini valamint a trianoni szerződés a leszerelésre vonatkozó fejezetet egybehangzóan a kö­vetkező szavakkal vezeti be; "A végből,hogy az összes nemzetek fegyverke ­zesenek altalános korlátozása előkeszitheto legyen, Németország,illetve Ausztria,illetye^Magyarország kötelezi,magát az alábbi katonai rendelke­zések szigorú betartására". Az egyoldalú I esz ere lé dt tehát nem állandó állapotként kényszerite tték ránk, hane m át menet i állapotként,amelyet az­zal az Ígérettel kisértek,hogy következni fog a fegyverkezés általános korlátozása. Itt a győzők ré sz érői - amelyek a legyőzöttekkel szemben a békét diktálták - erkölcsi, sőt becsületbeli kötelességről van szó. Ennek az Ígéretnek beváltásával nem szabad késedelmeskedni, A leszerelés problémájának ezt az oldalát is szem előtt kell tarta­ni, A győzők a legyőzöttekkel szemben,'az erősek a gyöngékkel széniben kö­telezettséget vállaltak a leszerelésre. Lényeges alapelvről van'itt szó; ezen nyugszik a szerződésesk és a népszövetség egész szerkezete. Ez az er­kölcsi kényszer felette áll az anyagi kényszernek; hiszen a régi közmondás is azt mondja, hogy:" Noblesse obiige" De van itt egy másik gondolat is,amely re már gyakran visszatértem'és i amelyre mindig vissza is fogok térni, mert alapvető gondola tnak tartom. H gondolat az ,hogy a fegyverkezés általános korlátozása fog csak véget vet­ni annak az egyenlőtlenségnek,amely ma a nemzetközi jog szerint az államok között,fennáll és amely az összhang hiányának erkölcsi elemét szolgáltat­ja. Amig az egyes nemzetekre olyan nemzetközi jogi törvénykönyv ér&ényes, amely eltér a^többi nemzetre érvényes kódextől, addig nem lehet igazi bé­kéről beszélni. Az itt képviselt nemzetek egyikét sem fértem meg azzal a feltévé ssel,hogy el tudna viselni hasonló állapotpt - de nem sértem meg ilyen feltevósselis aját nemzetemet sem - . Ha azt akarjuk,hogy a lelkek megnyugodjanak, altkor véget kell vetnünk annak az állapotnak,amely Európa több mint 100 millió civilizált lakóját megalázza és állandó bizonytalan, ságnak teszi ki. Soha de soha nem fogom elmulasztani,hogy ezt a követelést minden egyes alkalommal meg ne ismételjem. Nemzetem szive mélyéből beszélek amikor ezt teszem, mert Magyarország nap-nap után kénytelen érezni ennek a megalázó és bizonytalan helyzetnek a súlyát; Visszatérek a bizonytalanság fejezetére, íme. ez az oka annak, amiért nem tudunk megelégedéssel szólani arról az'ütemről,amely .a leszerelés prob­lémájának megoldásában idáig megnyilvánult .Nem tudom, vájjon azok a létre­jött szerződések,amelyekről beszélnek, távolabb vagy ^közelebb visznek-e' minket az igazi megoldáshoz, mert ez a megoldás csupán az arányosságban,az^ államok viszonylagos egyenlőségében - nem sZŐ szerinti, hanem jogi egyenlő­ségében - az államok erkölcsi egyenlőségóoejv található meg, ! /Fnlvtatása következik/

Next

/
Thumbnails
Contents