Napi Hírek, 1929. szeptember/1

1929-09-10 [0210]

•• , § * Balapeeti M.Kir. Távíró- és Távbeszélő Igazgatóság közli: ' A MAV nyugdíjintézet Andrássy-ut 83/85 szám alatti pálcájának augusztus 16.-ám délelőtt 9 óra 45 perc körüli tűzesetével kapcsolatban a napi sajtóban oly hiradás jelent meg, hogy a távbeszélő központ hibája folytán a tűzvészt csak késedelmesen lehetett a tűzöl tosé gnak bejelenteni. A megtartott tüzetes vizsgálat során megállapítást nyert hogy a.tüz jelző készülékek kifogástalanul működtek s a tűzesetről a jelentést a tűzoltóság a legrövidebb időn belül 9 óra 47 perckor mar meg is kapta. A vizsgálat ez eredményét Budapest székesfőváros tüzoltófőoarancsnoksága a részéről lefolytatott vizsgalat alapján is megeifeitelte . ,

A vizsgálat megállapította továbbá azt is, hogy a tüzeset idején csaknem egy időben 40-50 előfizetői állomásról hívták a tüzorseg 05 szamu állomásit. Nagyon természetes, hogy ily tömeges hívásnak megfelelő számú tűzjelző vonal nincs, de erre nincs is szükség, és ezért a kapcsolások egy rásze nem vo t létesíthető. Mivel a Ob számú tüzőrségi távbeszélő állomás som szag gatott foglaltsági, sem oedig bugó hívó jelet nem ad, hanem a'tavasszá ö néma marad, az állomást hívók azt hitték, hogy a távbeszélő készülék rossz és nem működik, A tüzoltófőparancsnokság közlése szerint a szóban forgó űzesetot - legalább V percen keresztül - 10 másodpercenként állandóan jelentették. G § G e^n f , szeptember 10. /Magyar Távirati Iroda/ Az évi jelentés általános vitájában ma elsőnek Apponyi Albert gróf került sorra. Beszédét mindvégig feszült figyeimmel hallgatták ás egyes kijelentéseit melegen megtapsolták. _ Fejtegetéseiben Apponyi Albert gróf a kötelező döntőbíráskodás elvének méltatásából indult ki. Ez az elv egyik vezető gondolata volt a közgyűlésen lefolyt mostanu általános vitának. A iellogg-sz érződ és ben az államok kötelezettséget vállaltak a háború elit élesére; ha ezt a kötelezettséget komolyan vállalják, akkor ok., vétlenül gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő eljárást építsenek ki a nemzetközi ellentétek békés rendezésére. Jobb ugyan a viázályok okait elhárítani, mint a már kitört viszályokat orvosolni, bizonyos azonban, hogy amig nem találnak megoldást az esetleg felmerülő viszályok békés rendezésére, mindaddig számolni kell a háború lehetőségéve 1. • /Folytatása következik./