Napi Hírek, 1929. augusztus/2
1929-08-28 [0209]
§ S o p r o n, augusztus 28. Ma délelőtt nyilt meg Sopronban a magyar orvosok és természetvizsgálók negyvenedik vándorgyűlése. A gyűlésre körülbelül Ötszáz idegen érkezett Sopronba, közöttük Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter. Múzsa Gyula felsőházi tag, Uosvp.y Lajos nyugalmazott államtitkár, Fay Al"dár államtitkár. Huffy .Pál nyugalmazott államtitkár, Tauffer Vilmos kormánybiztos, Grosz 3mil, Gorka Sándor, Doliinger Gyula egyetemi tanárok, Zelovich Kornél műegyetemi tanár, Pékár Mihály dr. felsőházi tag és még számosan, Klebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter óirc felől délelőtt íel 10 órakor érkezett Sopronba, ahol felkereste vitéz Simon Llemér dr. főispánt. A látogatás után Klebelsberg Kunp gróf kultuszminisztert és Herrmann Miksa kereskedelemügyi minisztert/ Sopron város képviselőjét Gévay-Wolff Lajos . % alispán_látta vendégül villásreggelin. Utána a vármegyeháza levéltárát tekintették meg, "'ahonnan a városi szinházba mentek. A városi szinházban : az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlését Doliinger Gyula egyetemi tanár nyitótta meg. Beszédében üdvözölte a kultuszminisztert és egyebek között hangsúlyozta, hogy a tihanyi biológiai intézet létesiíése szükséglet volt. Utána Klebelsberg "Kuno gr ói vallás- és közoktatásügyi misiszter mondotta el megnyitóbeszédét.: - Nem hiszem - mondotta a miniszter -, hogy volnának közöttünk, akik Horváth Mihály "Huszonöt év Magyarország történetéből" cimü munkáját ne olvasták volna, nemcsak azért, mert vonzó és megnyerő a stílusa, vhanem, mert Magyarország olyan korszakát öleli f 1, amely .történelmünknek legtermékenyebb korszaka volt és mert mindazoknak az inté zményéknek, amelyek ebben a huszonötévben^ a reformkorban. SzécheMöi István korában létesültek, valami különös életerejük van. Akkor létesült a Nemzeti Múzeum, a Lánchíd, a Tudományos Akadémia, stb. Abban az időben jött Benének,Buda oest egyik orvos tanárának, az a gondolat , hogy taft esik? k vándorgyűléseket orvosok és természettudósok együtt, egyrészt," hogy műveljék a tudományt, másrészt, hogy egészséges propagandával né"szerüsitsék is azt. <i ^ - Azt hiszem, hogy az ilyen vándorgyűlés, ahol találkoznak a szakemberek és a.z : érdeklődok nagy tömegei x a legalkp.lm°srOb arra,hogy a tudománypolitikáról szóljunk, amennyiben az a természet tudomá yofcra Vonatkozik. Libben a köroen mindenesetre megvan a szakértei em } hogy ezeket a fejtegetéseket meghallgassa és azokhoz kritikailag állast ts foglaljon. , ' . t t - ügy időben azt hitték európaszerte, hogy van általános kultúrpolitika. Azt hitték, hogy mihelyt megvan egy pedagógia, amelyet ki kell sgyalnimiután megtalálták. r legjobb rendszert, azt minden országban követni kell. Ilyen volt a XV. században a. humanizmus és a reneszánsz. Akkor elkezdték a, klasszikusokat tanítani és azt hitték, hogy ahol ezt nem teszik, ott rossz mederben mozognak...A modern államoan ilyen légüres térben müveit kultúrpolitikát nem ismerünk. A mai' kör megkívánja, . hogy minden kultúrpolitika annalc a nemzetnek abban az időben fellépő igényeihez alkalmazkodiék. - Barátaim közül említették, hogy ne használjuk ezt a szót: "tudománypolitika ;t , mert a tudomány mellé odaállítja a politika szót. /Folyt, következik./
