Napi Hírek, 1929. augusztus/2

1929-08-28 [0209]

A pártpolitikát valóban ki kell rekeszteni a tuoományból, mert veszve van annak az országnak tudománya, amelynek tudományos életébe beszüremke&ik a pártpolitika^ A külföldi Gollegium Kuegaricumokba.n nem kaphat helyet a.zk akit "Z ösztöneiig tanács arra nem kandidál. Azért kötő tLem teg a kezemet, mert egy miniszter tényleg ki van téve a pártpolitikai befogásoknak és igy láttam biztosítva, ,hogy az ösztöndijak arra érdemeseknek jutnak, J&a tudománypolitikáról beszélek, ^ikapcsoiom a pártpolitikát és a n ni politikát. A magyar kulturális akció nem légüres tér ben mozog., nem" kuli old ön f.lállifott eszménvek után fut, hanem a mai viszonyokból szűri le ezeknek a dolgoknak szükségességét, - A világháűoru utáni időben, ha összhangban akarunk marad- • ni 3 magyar nemzet nagy érdekeivel, fejlődésünk irányát négy csoportban latom, A korabbi politikai rendszereknek az volt B hibájukhogy' a túlsúlyt az értelmi íejlődésre helyezték és elhanyagolták az erkölcsi és testi kultúrát, mert abból indultak ki. hogy az értelmes, intelligens ember jó és erkölcsös is, k tapasztalat azonban azt mutatta, hogy ha valakinek nem volt erkölcsi kultúrája, a tudása csmk veszedelem volt, '. mert r.nnál inkább tudott kárt tenni, Az ^lyan hosszú háború, mmt . a világháború,' mindi r veszedelmes befolyással'van a nemzetek erkölcsére, különösen a legyőzött nemzetek erkölcsére. Ezért gondoskodni kellett . a ma ;yar nemzetben meglévő erkölcsi energia kifejlesztéséről és ezért folytat a Bethlai-kormárm konzervativ kultúrpolitikát % m Az erkölcsi kultúra keretében foglalkozni kellett a nemzeti érzés megerősítésivel, mert" a legyőzött nemzeteknél, amikor egy nagy nemzeti erőfeszítés sikertelennek bizonvul, könnyen t ásásnak álmodozók, mint ahogy PÍIdául Karolyiak is biztak a nemzetközi igazságban, s könnyen eljaro-ulnak a ne. -.zeti alaptól. Azt, hogy a magyar nemzet a nagy katasztrófa után is egészséges maradt, semmi sem bizonyitja i oboán, mint a nacionalizmus nagy fellobbanása. Amikor már azt'gondolhatták, ho£ kár is meghagyni ezt a megcsonkított országot, egfy nagy lélekben megnyilatkozott a"nemz,t .jövője iránti óriási tüz, a.,ely Fáro-Váry Llemeráó l"a$yar Hiszekegyé ben. megteremtette második r. e iz e t i B ímnus zunka t, - A más ói. il. momentum, amely irodalmunkban fel virágzott,, a történelmi regény. A nemzet történetét nem szakmunkákból szereti még, hanem a történeti regények vé^én. Ka Jókai regényeit egymásmellé helyezzük, me Írva látjuk bennük nemzeteink egész történetét, amelyet megszerettet olvasóival. A nacionalizmus fejlesztése tehát nélkülözhetetlen progi-.ampontja olyan nemzetnek, .amely élni akar. Le vagyunk fegyverezve, lei lelkileg" le lehet-e fegyverezni olyan régi katonanemzetet, mint a magyar. Az a virtus, amely mátyás alatt megteremtette a fekete-sereget, amely 1848-ban küzdő ti Görgeytel, továob ál a ,.. \ mag* ar" sportmozgalomban és a testnev elés' páratlan felvirágzásában. Az erkölcsi kultúra mellett tehát a jól f elfogott testkultusz lenne -második lényeges pontja kulturpolitikánknak- Mi léjven a harmadik pontja? A természettudományok ápolása.. Nehezemre esik ezt nekem me-momuanom, aki mint historikus,*lelkei minden idegszálával a humanisztikus tudományokhoz tapadok. /Folytatás, a következik./