Napi Hírek, 1929. augusztus/2
1929-08-24 [0209]
/Szterényi baró genfi kartellelőadasának II. folytatása./ A világgazdasági konferenciának ez a megállanitása tulajdonképpen kompromisszum a kartellbarátok és a kartellellenségek között de éppen mivel kompromisszum, nyilván objektiv is. A kartellkérdés mostani állapotában azonban nem lehet ennyire általánosságban mozogni, sőt éppen a kartellkópződés érdekében áll az, hogy a kartelikérdést törvényesen szabályozzak. ^Ha ugyanis nem sikerül itt nyugodt helyzetet teremteni a különböző ellentétes erdekek közt, akkor könnyen elfajulhat a küzdelem a kartellek által megerősített ipar es a jóval szervezetlenebb mezőgazdaság között, illetve általában a kartellek és a fogyasztók, valamint a munkasok között. Ső^t, mivel a mai túlzott védvámos rendszernek egyik legjobb ellenszerét éppen & nemzetközi kartellálásban lehet keresni, azért a további karteliképződés részben szükségszerű folyamat is, ami azonban a mezőgazdaság helyzetet egyre hátrányosabbá fogja tenni. A kartellek további kiépitésenek szükségességet hangoztatta Loucheur is, aki szerint legcélszerűbb volna minden iparagban nemzetközi kartellek szervezése; ezeket a szervezeteket központi szakbizottság / ^rányithatná azután Genfből. Ily módon biztositani lehetne az árak stabilizáálását. Ha nem is látszik valószinünek az, hogy akár Loucheurnek ez a koncepciója, akár az u.n.Paneuropa belátható időn belül megvalósuljon, kétségtelen, hogy a nemzetközi kartellálás egyre nagyobb mértekben halad előre. A karteliképződós jogosultságát az angol munkáspárt jelentős tagjai is, pl. Snowden, elismerték. A II. Internacionálénak 1925 augusztusában a kartelikérdésben hozott határozata nom sokban tér el a Loucheur-féle felfogástól. Eszerint a Nemzetek Szövetsége tulajdohképpen világgazdasági szenátussá válnék, amelyben a szakszervezetek képviselői is helyet foglalnának s ez a szervezet irányítaná az egész világ termelését, fogyasztását főleg a nyersanyagok szétosztását. Ugy a Loucheur-féle gondolat, mint a II.Internacionálé által felvetett terv — ha két ellentétes világnézetnek bizonyos szempontból való megegyezését jelentik is — a jelenlegi társadalmi egyensúlyra azért tekinthető veszélyesnek, mert a mezőgazdasági termelőket, főleg pedig az agrárai-lamokati igen t hátrányos helyzetbe hozhatná^ ha csak részben valósulna is meg. Lássuk ezek után a kartellképzodés előnyeit és hátrányait általában, y Ha a]fcermészettől fogva monopolisztikus szervezetektől, a közlekedési vállalatoktól eltekintünk, akkor a következő előnyök sorolhatók fel: a termelés rendszeresebbé, stabilabbá tétele, túltermelés megakadályozása s ezzel az árak stabilizálása, az egyes vállalatok célszerűbb csoportosítása, a termelési költségek csökkentése /főleg racionalizálás által/, az utóbbi révén a munkafeltételek és ezzel a munkásság helyzetének is javítása. A hátrányok a következők: Ffíleg a nemzeti /tehát nem nemzetközi/ kartellek a_termelés technikai fejlődósének akadályozóivá válhatnak, mert a verseny ki lévén kapcsolva, nem kényszerülnek ujabb termelési módok bevezetésére. A kartellálás bizonyos vállalatok megszüntetésére vezethet, ami a munkanélküliséget növeli. Végül, főleg kartelleknél, a monopolisztikus helyzet meg-' teremtése f egyben ár eme lesekre és ezzel a fogyasztók kizsálonaiiyolásara vezet. A kartellálás lehetővé teszi bizonyos esetekben a munkások hátrányos helyzetbe jutását is. Nem hanyagolható el az a veszély sem, amelyet az állami rendre bizonyos tőkéscsoportok túlságos megerősödése jelent. Mi a helyzet ezek után a nemzetközi kartellek és trustök szempontjából? /Folytatása következik./