Napi Hírek, 1929. augusztus/2
1929-08-24 [0209]
/Szterényi báró genfi kartellelőadásának III.folytatása./ Itt előny mindenekelőtt az, hogy ezek a szervezetek közelebb hozzák egymáshoz a^különbözo országokat es nemzeteket. A-háború után a német-francia jtözeleaes első sorban ezen az uton indult meg. Hátrány viszont az hogy a nemzetközi l&rtellálás révén idegen tőke jut súlyos befolyáshoz a hazai gazdasági életben. Nagy veszélyt jelentenek a nemzetközi nyersanyag- és félgyartmanykarteHálások is. Mind e szempontok következtében nem is maradt el a kartellkérdós törvényes rendezése a legtöbb országban. így az Egyesült Államokban 7l914.szepí?£?£ r ^T 1 t örveny/, Angliában /1919.augusztus 19.-i törvény/, Kanadában /1919. július 17.-1 törvény/, a Délafrikai Unióban, Svédországban, Dániában, Hollandiában, Ausztráliában. A legfejlettebb intézkedéseket latjuk Norvégiában /1920.évi kar telitörvény/ és Németországban /1923. november 2,~i rendelet/. Kétségtelen, hogy e törvények sok gyakorlati hasznot eddig nem hoztak. Feleslegesnek kell-e azonban tartani ezek szerint a kartellkérdós törvényes rendezését? Erre irányadó feleletet kaphatunk az 1927.évi világgazdasági konfere-nciának határozatában. S határozat három alapelvet mond ki: 1. hogy hib% volna, ha az államhatalom bárhol is megakadályozni igyekeznék a kartellek képződését, mivel e szervezetek megalakulása természetes folyamat; 2. hogy eltekintve attól, hogy célszerü-e vagy nem a nemzeti kartellek törvényhozási uton való szabályozása, kétségtelen, hogy a nemzetközi kartellszervezeteknek törvények,vagy rendeletek utján való ellenőrzése lehetetlen; végül 3. hogy a publicitás, tehát a karteliszerződések nyilvánosságrahozatala a legjobb eszköz a kartellvisszaélések ellen rtányuló küzdelemben. A világgazdasági konferenciának a nemzeti kartellek ellenőrzéséről hozott határozata nem fogadható el-teljesen. Itt igenis szükség van a védelemre a kartellek-tulkapasai ellen. Más kérdés persze az, hogy ez a védekezés meddig menjen. A kartelikérdés törvényes rendezése azonban nemcsak ajánlatos, de szükséges is. Ilyen rendezés természeteden egyelőre csalc államonként történhetik. ' t Mig a világgazdasági konferencia egyhangúlag elvetette annak a lehetőségnek gondolatat, hogy a nemzetközi kartellek és trustök kérdését törvénynyel rendezzék, addig a Nemzetközi Jogás'jegylet 1928. évi varsói ülése ilyen rendezést egyhangúlag egyenesen szükségesnek jelentett ki. Az utóbbi álláspont látszik: a helyesnek. Ezek szerint-tehát a kartellkérdés törvényes rendezése határozottan szükségesnek látszik. Ez_a rendezés azonban tisztán csak arra szoritkozhatik, hogy védelmet találjon oly túlkapások ellen, amelyek veszélyesek az államra, illetve az egyének kizsákmányolását jelenthetik. Noha a legfontosabb mindenesetre a nemzetközi szervezetek ellenőrzése, ennek előfeltétele mégis az, hogy előbb t államonként történjék meg a megfelelő törvényhozási intézkedés a kartellkérdés rendezésére. Mit kellene tartalmazniok az egyes jogszabályoknak? Mindenekelőtt a publicitás biztositasat, tehát biztosítását annak, hogy a kartellszerződések és a kartellek ténykedései ne maradjanak titokban. ESZKÖZ erre: l.hogy minden kartellalakitás a megfelelő állami kartellhivatalnál bejelentendő* 2. hogy minden kartellszerződés Írásba legyen foglalandó és ez a kartellhivatal elé terjesztendő; 3. hogy gondoskodás történjék a kartellvisszaélések pártatlan felülvizsgálatának lehetőségéről. Állami beavatkozás e téren elkerülendő volna. A felülvizsgálatot minden tekintetben független egyénekbői álló bizottságnak kellene végeznie, /Folytatása következik./
