Napi Hírek, 1929. július/1

1929-07-10 [0206]

§ /-/ P r á g a,július -0./Magyar Távirati Iroda./ A neme* nemzeti szocialisták G-ablonzban nemzeti napot t rtottak. Sinn képviselő a többi között a következőket mondotta a gyülésen:A németség legközelebbi feladna lesz Cs: hszlovákia keretén Belül a teljes és korlátlan önkormányzat elérése. A gyűlés " Knirsch képviselő indi; ványára határozatot fogadott el, amelynek rövid tartalma a következő:Magasabb^érdekből valamennyi kisebeség védelmére és a békediktátumok revíziójára _ törekszünk. Számunkra,a szudéta-németség számár::, n m követelünk kisebbségi jo.-cokat , mi nem tartozunk a politikai értelemben ve l kisebbségek közé. Mi hárommilliós nép vagyunk, egyenjogúságé köv'- telünk. Követeljük nyelvünk egyenjogúsága., iskolaügyünk önkormányzó tát, egyenlő Jogokat' az állani munkapiacon és az önálló szudéta-német országos képvisel tet. Í /-/ P r á g a, július 1 - ./Magyar Távirati Ira a. / El inka András a Prágai Magyar nirlapnak nyilatkozón a tót néppárt politikájáról és 8 Tuka- ,gyrői: Kizár Luk Jurigát, Tomaneket és Kubist - mondotta -, mert kor-_ rupciót a pártban nem tűrünk. Juriga ma a hazafias fügefalevéllel fedi maga.. Ü'z a hazafiság azonban cs-k talmi hazafiság. Juriga nem is r

egy , hanem öi maradékbirtokot kivan, Tomanek szintén maradékbirt oaos, Kubis ma,e is beismerte, hogy lelkesedik az éjjeli mulatók iránt. - Ami a Tuka-úgyet illeti, szent meggyőződésem, hogy luka aroa vlan. Teljes nyugodt ság.. al nézünk a fejlemények elé. azonbrn előrebocsátjuk, nogy a tanuk jorászének vallomásait fen tartással fogadjuk. Tukát. mint abszolút becsületes és tisztességes embert felkaroltam, Prágaps vit -em, hogy a csehek is megismerjék, politikai tekintetben azonban sohasem volt v?zár. [/-/ Prága, július 10./Magyar Távirati Iroda ./ A Naroanr^/. légedétien seggel fogadja '• lengyel sajtó legújabb cikkét, amelybe Ruszinszkó n-mzetiségól ás felekezeti nehézségeit tárgyalja. Kramarz lapja idézi a lembergi Szlovo Poiszke multheti ci két, amely Ruszinszkó oroblémáiról irva, megállapítja, hogy Ruszinszkó a folytonos t

belső bizonytalanság földje. Az a kéraé s merül fel, vaj jon Ruszinszkó meg mar ade Csehszlovákia • Ikotó részének* Lengy 1 országnak a legnagyobb figyelmet k II tanúsítania az iránt, hogy mi történik Kel tgalicis határán. t Kra.marz lapja, hozzáteszi a következőket: Csodálkozunk, hogj a lembergi leugyel lapnak mennyire fáj a feje a ruszinszkói nemzetiségi;és felekezeti nehézségek miatt. Talán nincs közelebbi és nagyobb gondja Keletgalicíában és Galícia keleti határain. c~r-'