Napi Hírek, 1929. július/1

1929-07-10 [0206]

L § London, julius 10./Magyar Távirati Iroda/ Az angol sajtó továbbra is nagy érdeklődéssel kiséri a romániai ese­ményeket. A Düdly v .ail szerin az eg'sz ország a legszigorúbb saj­tó- ás rádió-cenzura bilincseibe van verve. Maniu gépf egy ev erekkel és bajonettékkel uralja a helyzetet. A rágenstanács rzaba kezet adott a kormánynak a legszigorúbb rendszabályok alkalmazására. Ká­roly extróaérökös szerepét esetleg a királyi családnak Veliesben tervezett összejövetele fogja tisztázni. A lap táviratot kö öl a kormány • lemondásáról ás azt irja, hogy ennek oka a politikai egye­netlenség. A/, ellentétek állitóiag a közigazgatási reform körül forog­nak. A Daily Express szerint a Romániából kisugárzott első hireket a vihar- lőtt 1 baljóslatú szélcsend követte. Bukarestet a legszigorúbb cenzúra zárja el légmentesen ;.- külvilágtól. A kormány vaskézzel ellenőrzi a sajtot és irgalmatlanul elkoboztatja azt a lapot, amely a hivatalos kommünikén tul csak egy szót is közölni mer. Általában sokat be-zélnek Károly extrónörökös szerepéről és Bratianut is azzal vádolják, hogy titokban részese az összeesküvés­nek. A Times második vezércikkében azt irja, hogy a román összeesküvők bizonyára Pangalosz görög liktátor államcsinyj át akarták utánozni. De Pangalosz legalább kiváló katona, ezt azonban román követőiről nem lehet állitani. Legjobban illik erre az esetre: "luod licet jovi non licet bovi". Az összeesküvés ép oyan ostoba, mint amennyire bűnös volt. Remélhetőleg'a liberálisok elég okosak voltak, hogv attól távolt ártsák magukat, de nincs kizárva, hogy Ká­roly extrénörökösnek valami része tehetett "benne, annál is inkább mert egy évvel ezelőtt hasonló politi -.ai kalandba keveredett. Az is lehetséges, hogy Moszkva keze is szerepet játszik az össze­esküvésben . A cikk ezután áttér a iugo szláv-bolgár viszályra, amely . mindjobban kiéleződik és fokozódó nyugtalanságot kelt Európában. A jugoszláv diktatúrának, amely fálév óta uralkodik, nem kikerült kibékíteni a horvátokat és a macedónokat és eltekintve apróbb adminisztratív könnyítésektől, nem pro:- lta megoldani az ország alap­vető problémáit, sőt azokat még csak nem is tanulmányozta. A kormány hallgat abban a tekintetben, hogy ' a nemzet jövő alkotmányának alapja a centralizáció vagy föderalizmus lesz-e. A diktatúra egyes cselekedetei - különösen a politikai pártok erőszakos felosz­latása - arra mutatnak, hogy a. dik' atura a centralizmus felé hajlik.. Ez a körülmény, valamint az uj rezsim nagy érdeklődé so, az orient szabadkőmives páholy iránt jogosulttá teszi az összehasonlítást az 'ifjú törökökkel. Ügy látszik, a diktatúra a Bulgáriával való súrló­dásokban is biztosrEó-szelepet keres a belső állapotokkal elégedet­lenkedő közvélemény számára, "z nagyon veszélyes játék ás azt mutat­ja, hogy a jugoszláv diktatúra nem tudja megoldani a főbb sir külpoli­tikai problémákat sem, sőt még kilátás sincs azok megoldására. A jugoszláv rezsim tanulhatna Maniutól. aki rövid kormanyzáea alatt lényegesen megjavította a viszonyt ellenfeleivel, ezt pedig a békü­lékenység politikájával érte el. , /Vége következik/ OP<»/„

Next

/
Thumbnails
Contents