Napi Hírek, 1929. május/1
1929-05-12 [0202]
/Hfgedus Kálmán beszámolója. 1. folytatás./ Ennek az erőgyűjtésnek tükre a-költségvetés és a zárszámadás. Be-' ruházási téren a kormány öt esztendő alatt 600 milliót fordított gazdagsági célokra. Ebből 100 milliót a vizi társulatok munkáinak fedezésére, 100 milliót'a többtermelés előmozdi_tásáxa f _20Q r miJLliót kulturális és szociá-lis célokra, 100 milliónál többet flottatott a kormanylépitke zésokrei A városok 150 milliót forditottak beruházásokra, a fővaros^CX) _ millio"t, a megyék 50 milliót, ugy hogy mindent összevéve 1300 millió pengőt tesz ki az az összeg, ami hasanos Deruházásokra fordíttatott. Ebben egyetlen f'.llér'külföldi kölcsön sincs, ez mind a magyar adófizetők verejtékének gyűlöld cso. Ezzel a magyar kormány bebizonyította, hogy az adófilléreket nem recér—' li el hiábavaló célokra, hanem visszajuttatja oda, aho^nnan vette, a gazdasá-* gi élet vérkeringésébe. Kétségtelen, hogy súlyosak az adók, de Wekerle Sándor pénzügyminiszter épen azért vállalta megbízatását, hogy egyrészt megszüntesse azokat a visszásságokat .amelyek valóban előfordultak az ország igen sok részén, másrészt, hogy könnyítsen az adóterhoken. Erre_szolgálnak -;zok a törvények,amelyeket csak nemrégiben szavazott meg a képviselőház. Általában arra törekszik a kormány, |§0gy a felesleges zaklatásoktól mente-* sitse az adózó közönséget.amely minden kíméletet megérdemel. Példátlan a magyar adózó hősiessége! A gazda csak verejtékesen tudja megkeresni azt, gmi fenntartásához szükséges, de az iparososztály is súlyos helyzetben van,.mert alig van munkaalkalom, .Ezen a^éren ugyancsak arra kell t orekedni, hogy a helyzet javuljon. Égető kérdés a mezőgazdasági munkanélküliség ügye. Csonkamagyarországnak 252,000 fővel több földmunkása van,mint amennyi volt ugyanezen a területen a békében. E mellett földünk igen nagy része megszállott területre esik. A munkaalkalom szaporítása kell hogy első feladata legyen a magyar kormánynak. Epen ezért kerít, a ' jni- • nisztert, tolmácsolja*a kerület kívánságát; fmiielőbb kezdjéAmeg a közmunkákat s igy teremts en%iunkaalkalmat a népnek. Elérkeztünk az^utolsó órába, amikor cselekedni kell. ?4*>VJ Végül hangoztatta, hogy a békerevizió ügyében minden társadalmi réteg ' nek össze kell fogni. Ez meg is történt már,csupán a,szociáldemokrata párt vezetői azok, akik nem kapcsolódtak be a nagy nemzeti egységbe. Örömmel látjuk ezzel szemben, hogy a revízió ügyét magukévá tettek a dorogi bányamunkások és példájukat napról-napra követik a többi munkások is./Eljenzes./ A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Balogh János a iászkiseri egységes part tagozatának elnöke tolmácsolta a jászkiséri választók érzéseit. JUtána Klebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter szólalt fel: - Május közepe van - mondotta - verőfényes, gyönyörű idő, teljes erővel süt rank a nap és mégis a fák alig hogy rügyeznek. Honnan^anez a természet rendjével ellentétben állani látszc tünemény? Hosszú és hideg volt a tél, elfagytak a rügyek, elpusztultak a gyümölcsösök ós vetések. - Ha egyetlen tél ekkora pusztítást tudott végrehajtani a magyar vagyonban és reményben, akkor a világháborúi,amely éveken at pusztított közöttünk, követheti-e mindjárt a tavasz? Mi reánk is késik az uj magyar Ravasz. Ha tehát nemcsak fejlődést hanem megállapodást és nehézségeket is látnak, akkor mindig gondoljanak arra, hogy egy hosszu-hosszu nemzeti tél után szükségképen késnie kell a magyar tavasznak. De eljön, bizony mondom, eljön. /Folytatása következik/ ORSZÁGOS LSVéLT/n
