Napi Hírek, 1929. május/1

1929-05-12 [0202]

' /—\J JIJ" /HfcgodttS Kálmán beszámolója. 2.folytatás/ Nemrégiben Kiskunfelegyházán jártam és feltűnt nekem, hogy milyen' rengeteg sok ott a gyerek. Minthogy ezt nem szoktam meg azon a környéken, kérdeztem, hogy mit jelentsen ez. Azt mondották, hogy ezeknek a gyermekeknek csak^a nevük kun, tulajdonkénen azonban jászok, akik a nagy törökdulás után innen oda telepedtek es benépesítették az egész környéket.íme a jászság milyen életet tudott teremteni a pusztulás helyén, A világháború nagy halálozásai után is élet kell nekünk. Kell hogy sokan legyünk.Ha végigmegyek a falvakon, a legkisebbeken is, megnézem a hősök névsorát az emlékműveken. Ezek a névsorok nemcsak azt mutatják, hogy milyen bátrak voltak a magyarok, de jelzik azt is, hogy száz és százezer dolgos magyar kai hiányzik. Ennek a sok százezer karnak munkáját a magyar föld nem Kapja meg. Ezek a karok hiányzanak'az ország újjáépítésének nagy munkájából. Tehát kell hogy sokan legyünk. Nem elég azonban, hogy sokan dolgozzunk, az is szükséges, hogy szakszerűen tudjunk dolgozni. Itt van az on rettenetes felelősségem. A mezőgazdaság az egész világon nagy változáson megy keresztül. Jönnek a gépéi:, a'motoros ekék, a traktorok és jön a vegyszerek használaáa a mezőgazdaságban. Nekem arra kell vigyáznom, hogy a magyar mezőgazdaságot ne érje készületlenül a gépekkel való harc. Amikor behozták a vasutat, akadt olyan fuvaros, aki elébe állt és meg akarta állítani. Mi történt a botor emberrel? Elsöpörte a mozdony. En nem akarom, hogy a magyar mezőgazdába gép alá kerüljön, hanem azt akarom, hogy a gépeket beállítsa a maga. és a nemzet érdekeinek szolgálatába. Nekem az a feladatom,hogy az iskolákban olyan nemzedéket neveljek,>'\l tudja, hogy mi a traktor, a gép, hogy mi a mezőgazdasági vegytan, hogy amikor kilép az életbe/az iskolákban tanult módszereket fel is tudja használni. A tanyai/siftolákat nemcsak azért építem, hogy megtanítsuk az embereket írni és olvasni^ nekem olyan nemzedéket kell a nemzet számára nevelni, hogy az eljövendő nagy mezőgazdasági átalakulásban megfelelő értelmi fejlettséggel bírjon. "T<Z*M JL\ A jászság pompás emberanyagot adott a háborúban; kell nogy ezt az anyagot a tudás fegyverével is ellássuk.Ez az én népművelési politikám. Ezért epitem én az iskolákat az Alföldön és elsősorban a jászságban

; mert a jászság valóban rászolgált a támogatásra. A mult évben német vendégeket kísértem át a jászságon.* Amikor^ Zagyva partján állottunk, azt mondottam, hogy'csodálkozom azon, hogy miért nem keresztelnek minden jászférfit Józ séfnek, Azt kérdezték tőlem, hogy talán az újszövetségi Józsefre gondolok? Nem, feleltem -, hanem az ószövetségi Józsefre, akit eladtak. A jászságot is' eladták annak idején a német lovagrendnek és ez a pénz Bécsbe vándorolt.' Amikor pedig lehetővé tették, hogy a jászság visszavásárolja önállóságát, a váltságdíjat is nekik kellett megfizetni. A magyar nemzeti kormánynak kötelessége az, hogy visszaadjon valamit a közhasznú intézmények létesítésével a jászoknak, akik valamikor annyit áldoztak. ,A jász nép jól meg tudja választani azokat, akiket bizalmával kitüntet. Es ezek a férfiak méltók is a bizalomra. Itt van Jászberényben Apponyi Albert gróf, ez a, szent aggastyán, aki nemcsak itthon, de a világ ítélőszéke előtt is babérokkal övezi abinagyar nemzetet. Itt van Czettler Senő, a képviselőház alelnöke, a szomszéd kerületben ós itt van flegedüs Kálmán, akiknek munkásságát nagyrabecsüljük. A kormánypárti képviselőknek sokkal nehezebb a helyzetük mint az ellenzékieknek. Az ellenzéki képviselőnek nem kell más csak az, hogy meghallgassa a kerület panaszait és azoknak visszhangot adjon a parlamentben. Ezzel azonban a kérdés megoldva nincs! Soks*zcr hangzottak el mar igazságok anélkül, hogy megvalósultai volna. /Folytatása következik/