Napi Hírek, 1929. április/2

1929-04-17 [0201]

Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter rámutat arra, hogy milyen megtakarításokat értek el máris gazdaságos berendezések beállítása* val. Hogy azonban ilyen áron adják a szenet, a villanyt és a vizet, az kivülesik a kultusztárca hatáskörén. A pesti egyetemen a tanszékek száma nem tulmagas, hiszen csak száztizenkét rendes tanár van: ez a létszám külföldig fogaltnak szerint középegy etemn/ek felel meg. Néhány tanszék hallgatóinak kis száma arra vezethető vissza, hogy bizonyos tárgyak hallgatása nem kötelező. A tanszékeket mégis fenn kell tartani, nogy a kérdéses tudományágak képviselve legyenek. Azt tervezik, hogy azonos tanszékek az egyes egyetemeken " a szükségen felül ne legyenek, mindég egy etemnek legyen valamely speciális jellege. Ezt a tanszékek racionális elosztásával keresztül is fogja vinni. Sándor Pál a megnyugtató kijelentésre indítványát visszavonta. A bizottság ezután a III -X. címeket változatlanul elfogadta. A középiskolákról szóló XI, cimnél Kállay Tibor a leánynevelés kérdését tette szóvá. Helyesnek mondotta a beruházási'programnak különösen a határszéli városokban való végrehajtását. Sürgette a nagykanizsai leányliceum felépítését. Várnai Dániel hangoztatja, hogy a III.kerületi Arpád-gimnázium ütötiz-kopott bérházban van, amely nem felel mégsem egészségügyi, t sem pedagógiai szempontból. Kéri a minisztert, találjon fedezetet a gimnázium fel építésére. Lakatos Gyula a-középiskolai tanterv reformját ajánlja a kultuszminiszter figyelmébe, A gimnáziumi tanterv az elmúlt öt esztendőben alig vált óz

ott és/h

iányzik a praktikus élettel való kapcsolata. Inkább csak /úgyszólván / a tudományos előkészítésre alkalmas ez a tanterv. A kérdés megvitatására a neveléstudománynak, a közéletnek és a gazdasági életnek legkiválóbb képviselőit kellene meghívni. Sándor Pál szeretné, ha az iskolákban valami mesterséget kötelezőleg tanítanának, különcsen ajtanyaí iskolákban a téli hónapokban. Ne építsenek uj iskolákat, hanem elégedjenek meg a szükséges helyiségek bérletével. Erdélyi Aladár szóváteszi, hogy az iskolákban az egyik évről a másikra változtatják a tankönyveket, ami sok felesleges költséget okoz, különösen a többgyermekes családoknál. Farkas Elemér hasonló érdiemben szólal fel. A falusi népre hátrányos, hogy az egy évvel fiatalabb gyermek már nem tudja azt a könyvet használni^ amit az előző évben használtak, Vargha Gábor kéri a minisztert, hogy a vidéken is helyezzen-el kultúrintézményeket. A legközelebbi iskolaszanatóriumot-lehetőleg Szentgotthárdon állítsák fel, mert ez a nyelvhatáron van. Klebelsberg Kunfo gróf kultuszminiszter rámutatott, hogy^Budapestnek és a vidéknek külön-külön követelései vannak az egyes intézmények létesítésére. Sok a feladat, de bizonyos dolgokra meg kell lennie a jbénz-^ nek. Kispest például ma Magyarország ötödik városa, de mig kis vidéki ^varosoknak megvan a középiskolájuk, Kispest bérhelyiségekben, szerteszórt osztályokban kényt elén-taníttatni a gyermekeket. A helyiségek túlzsúfoltak és' egészségtelenek. Sándor Pál felhozta, hogy tulsokan tódulnak a kereskedelmi iskolákba. . \ , Maga is azt hirdeti, hogy az ifjúság inkább a praktikus pályákra menjen. /Folytatása következik./