Napi Hírek, 1929. április/2

1929-04-17 [0201]

De a társadalmi felfogáson kényszereszközökkel változtatni nem lehet. Demokratikus államban a szegény emberek tehetséges gyermekeit nem szabad a tanuláshói kizárni. A leányiskolák dolgát külön konsziderácié tárgyává fogja tenni. Az iskolaszanatóriumok kérdésével nagyon rokonszenvez, _de míg az egészséges gyermekek befogadására sem tud elég' iskolát nyitni, rendkívül nehéz ilyen speciális intézmények létesítése. Az óbudai gimnázium épületét műszakilag megvizsgáltatta és azt a választ kapta, hogy az épület nem veszedelmes; A legelső feladatok közé tartozik ennek a gimnáziumnak megépítése* Ezután Lakatos Gyulának válaszolt a pedagógiai rendszer kérdésében és megnyugtató kijelentést tett a tankönyvek ügyében elhangzottakra is, A bizottság a XI. és XII. cimet elfogadta. Erdélyi Aladár a XIII. cimhez szólva, rámutatott, hogy egyes helyeken a polgári iskolák meglehetősen elnéptelenedtek, vizsgalat tárgyává keli tenni, hogy ezeket az intézeteket megszüntessék. Cegléden a polgári iskola 1 • börtönépületben van elhelyezve. Ez az állapot továbbra nem tartható fenn. Klebelsberg Kuné gróf kultuszminiszter rámutat arra. hogy 1914-től 1920-ig a normálisnál jóval csekélyebb volt az újszülöttek száma. Az ennek következtében beállott apadás a népiskolákon már keresztülvonult, a tankötelesek száma 83.00C-rel megnőtt, úgyhogy B"listás tanítókat vissza kellett venni. Az apadás ma a középiskolák! . osztályában va-fa, tehát az egész polgári iskola beleesik. Néhány év" múlva ' itt is sokkal nagyobb létszámmal kell számolni. Ahol azonban a fiu- és leánytagozat összevonása mellett sem lenne megfelelő a létszám, be fogják szüntetni az ^iskolát. Tizennégy ilyen iskoláról van szó, amelyek csak bérftelyiségekben vannak elhelyezve. A ceglédi épületkérdés országos tünettel van összefüggésben, azzal, hogy a kiegyezés idejében a magyar alföld kultúrintézmények nélkül maradt, inkább Budapestre és a perifériákia gondoltak. 1 ceglédi polgári iskola fel van véve azok. sorába, amelyeketdlegrövidebb ido alatt . "". fel kell építeni. A bizottság a XIII, és;XIV. cimet, változatlanul elfogadta. A XV.- enél Á i I-V Vargha Gábor kéri. hogy a jövőben a szakiskolákat külön cím alá vegyék

i mezőgaadasági szakiskola cim alatt. A mezőgazdasági szakiskolákat megfelelő szakképzett tanítósággal keljellátni. Minden tanítóképző számara képzett gazdasági tanárra van szükség. Minden tanítóképzőintézettel kapcsolatban legyen önálló gazdasági népiskola. így meg lehetne szüntetni a szakadékot a gasdák és a tanitóR. között. A mostani ismétlő és továbbképző iskolákat lássák el hivatásos gazdasági szaktanítókkal, akik a felnőtt gazdáknak is tanácsadói lehetnek. • így ki lehet küszöbölni a falvak életéből a nemkívánatos tanácsadókat. Ivády Béla rámutat, hogy a Vakokat Gyámolító Intázdtnek vagyo-_ na devalválódott, kérdi, nem lehetne-e karitatív valorizációban részesíteni ezt az intézetet. Kéri a kultuszminisztert, ne vegye el az állami tanítókat ettől az intézménytől. Erdélyi Aladár szerint a mezőgazdasággal foglalkozó népesség gazdasági tudásának gyarapítása jelentékenyen hozzájárulna a többtermeléshez, A továbbképző népiskolák a tömegtanitásra épülnek fel, ép ezért igen nagy a gyakorlati hasznuk. Kéri, hogy az ezekbe.; az iskolákba beosztct t tanerők legalább a polgári iskolai tanári fiz'etést kapják. /Folytatása következik./