Napi Hírek, 1929. március/1

1929-03-02 [0198]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Szcitovszky Béla belügyminiszter ma délelőtt tizenegy órára értekezletre hivta össze a magyar filmgyártás kérdésével foglalkozó hivatalos szervek és egyéb érdekeltségek képviselőit. Az értekezleten a belügyminiszter elnöklete alatt részt vettek: A kereskedelemügyi minisztérium részéről: Tóry Gerő helyet* tes államtitkár. A Kultuszminisztérium részéről Huszka Jenő helyettes államtitkát. A külügyminisztérium részéről: Gerevits Zoltán, miniszteri tanácsos. A miniszterelnökség részéről Bencs Zoltán miniszteri osztálytanácsos, A belügy minisztérium részéről Jeszenszky Andor osztálytanácsos, Bingert János miniszteri segédtitkár. A Filmipari Alap részéről Pékár Gyula elnök, Horváth Elek helyettes eln^k és Fehér Ernő ügyvezető alelnök, Az érdekképviseltek részéről: Moziengedélyesek Egyesülete részéről Tasnády Szűcs András elnök, Gyárfás Gyula alelnök. A Filmkölcsönző Egyesület részéről Pogány Frigyes $lnök, Horovitz Richáal filmkölcyönző. Amerikai érdekeltség: Kovács Emil itteni fiókvezető, mas külföldi érdekeltség Rákosi Sándor /UFA/ A Magyar Szinpadi Szerzők részéről Heltai Jenő iro. Lengyel Menyhért iró, A Budapesti Szinésszrvétség részéről Molnár Dezst ügyvezető elnök, Dr. Lázár Lajos filmrendező,,A Nemzeti Filmegyesület részéről Balogh Béla filmrendező, Letzter József filmrendező. Az értekezletet a belügyminiszter nyitotta meg. - Az a tárgy, amelynek megvitatására önöket ide$érettem mondotta - valamennyiük előtt ismeretes, hiszen ugy a Filmipari Alap Felügyelő Bizottságához, mint közvetve az egyes szakérdkkeltségekhez intjzett felhívásomra, a tárggyal már behatóan foglalkoztam. A magyar filmgáyrtás ügye ma a közéletben élénk érdeklődés . tárgya. Foglalkoznak ezzel az egyes szakérdekeltségekhatóságok és bőségesen a sajtó is. Sajnos meg kell állapítani, hogy általában nagyobb bőbesziádüséggel, mint szakszerűséggel foglalkoznak ezzel az üggyel. Szeretném, ha ma ez megfordítva lenne. A magyar fdlmg$£rtás kérdése véleményem szerint nemzetig probléma. Ezt a problémái nem újságcikkekkel és felelőtlen hozzászólásokkal, hanem csakis hatékony intézkedésekkel tudjuk megoldani és előre vinni. Azt hiszem, abban a kérdésben, hogy magyar filmre szükség van, valamennyien egy véleményen vagyunk. De ha ebb-<n a kérdésben egyedül is maradnék," akkbr is keresném és azt hiszem, meg is találnám fiz útját és módját annak, hogy miképen lehet a magyar filmet feltámasztani. . A"film ügye művészeti és gazdasági probléma. Lehetetlennek tartom, hogy a magyar nemzet, amelynek géniusza a művészet minden terén kiéli magát, mindenütt nagyot és maradandót alkot, épen a film terén maradjon vissza. A multak tapasztalatai, de maga a jelen is feljogosít arra, hogy a filmgyártás torén is méltó szerephez_jussunk . Világszerte működő kiváló íróink, rendezőink és színészeink megerősítenek abban a hitben, hogy itt joggal tartunk számot az érvényesülésre. Véleményem szerint a kérdés művészeti vonatkozásairól kar is többet mondani. A probléma tehát a film második vagyis gazdasági vonatkozásaiban rejlik. /Folytatása következik/