Napi Hírek, 1929. február/2

1929-02-18 [0197]

/Sfeakértekezlet a sajtójog reformjáról. Délutáni ülés II. folytatás,/ Utalt arra, hogy az óvadék-kötelezettség megneheziti a lapalapitást különösen azok számára, akik mögött nem áll semmiféle érdekeltség. Ezzel szemben azok, akik le tudják tfenni az óvadékot, könnyen alapithatnak lapot, tekintet nélkül arra. hogy milyen titkos célokat szolgálnak. Kérte a második^szakasz törlését. Ezután Do\leschal],Alfréd mint meghívott szakértő szólalt fel, Hangoztatta, hogy kizárólag jogi szempontból kivan hozzászólni a javaslathoz. Felvetette a kérdést, vájjon a felelősség megállapitásanak mikéntje van-e valamely kapcsolatban a felelősségi rendszerrel. Ezt a kapcsolatot nem tudja konstatálni. Semmikép sem fogadhatja el azt a tételt, hogy a fokozatos és kizárólagos felelősség nélkül nincsen sajtószabadság, A sajtószabadság a köztörvényi felelősség mellett sokkal magasabb piedesztálon lehet, A sajtószabadság lényegével az a körülmény, hogy milyen módon vonjuk felelősségre a sajtóvétség elkövellJ[io| , semmi összefüggésben nincs. A fokozatos felelősség és a köztörvényi felelősség rendszere össze is egyeztethető

i mint ezt külföldi példák és az 1914, évi magyar sajtótörvény is tanúsítják. Az együttes felelősség, amelynek alapján a szerzőt és a felbujtót is felelősségre vonják, 1914 óta megvan nálunk. Ha azonban a két rendszer összeegyeztetését kívánjuk, nem tehetünk kivételt a köztörvlnyi felelősségben uralkodó általános elv alól, hogy tudniillik büntetőjogi felelősséggel csak az tartozik, aki annak elkövetéséhea saját elhatározásából hozzájárult. Enélkül együttes felelősséget megállapítani az általános büntetőjog fundamentumának megtagadása volna, Ezért a felelős szerkesztő ielelősségrevonását a javaslattal ellentétben nem tartja helyesnek. Legfeljebb arról lehetne szó. hogy .. . ha bizonyos vastag gondatlanságot lenét a felelős szerkesztőre rábizonyítani, akkor vonják feJ^iftágégte, Csupán azért felelőssé tenni, hogy legalább ketten feleljenek, ez tiszta jogi alapon elfogadhatatlan. Egy cikk megjelenése nem jelent annyit, hogy a szerkesztő .identifikál]a magát fele. Más a helyzet a nem időszaki lapoknál. Itt kevesli a javaslat szigorát s kollektív felelősséget állapítana meg. Továbbá a javaslatban ki van mondva a sorok közt, hogy ha a sajtóközlemény büntetóVtörvénybe ütköző tartalmára a szerkesztő vagy a kiadó adott egyenes utasítást, akkor a szerző nem vonható felelősségre. Ezt a toll munkásainak védelmében nyíltan meg kell mondani a törvényben. A nyomdatulajdonos feleiősségrevonásában nem osztja a javaslat álláspontját. Helyes volt, hogy az 1914. évi törvény kiengedte az obiigóból a nyomdába jdonost.fc*, " csak akkor legyen felelősségre vonható, ha az o hibájából nem lehet a szerzőt vagy szerkesztőt felelőssó tenni. A terjesztőt sem lehet beleékelni a fokozatos felelősségrevonás rendszerébe. De ha szüksége merül fel, hogy felelősségre vonják, akkor mint bűnsegéd feleljen. . .... A mentelmi jogra vonatkozólag az a véleménye, hogy íncidentaliter nem lehet megszüntetni, mert a mentesség nem a képviselő személyéhez tapad. Ha bizonyos visszásság volna tapasztalható abban, hogy a szerkesztők a mentelmi jog leple alatt # igyekeznek kibújni a felelosségrevonás alól, ugy ezt máskép kell meghiúsítani. Aggályai vannak arra vonatkozólag, amit a tervezet a nyilvános tárgyalásoknak nem hív székiemben való visszaadásáról mond. /Folytatása következik./