Napi Hírek, 1929. február/2

1929-02-18 [0197]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A sajtó szakértekezlet délutáni, folytatólagos ülését öt órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor igazságügyminiszter. Az első felszólaló Papp József, felsőházi tag, az ügyvédi kamara elnöke volt. Hangoztatta, hogy az ügyvédi rendtartás kötelességévé teszi az ügyvédeknek, hogy a korszerű igazságügyi reformok iránt érdeklődjenek s a kamara behatóan foglalkozott a tárgyalás alatt levő előadói stervezettel is, Rámutatott ezután azokra a szempontokra, amelyeket az ügy védi.kamara a maga részéről figyelembe óhajt vétetni. Az előadói tervezet tengelyét a felelősség alkotja. Nyilvánvaló, hogy a sajtójogi felelősség és a büntetőjogi felelősség nem ugyanaz. A fokozatos felelősség rendszere nem nóvum nálunk; megvan Franciaországban és Belgiumban, s az utóbbi országból került at mihozzánk Kossuth Lajos és Deák Ferenc . •• .révén. Az kétségtelen, hogy etekintetben egyetért mindenki, aki a sajtójoggal foglalkozik, hogy tudniillik csakis a fokozatos felelősség mellett védhető meg. a sajtószabadság és a szerző anonimitása,már pedig igen sokszor igen lényeges érdek követeli a szerző ismeretlenségének védelmét. Megszoktuk azt már, hogy a fokozatos felelősséget szidják, kigyót békát kiáltanak, rá. pedig ez egyike a legjobb rendszereknek, mert emellett nem fordulhat elő az

s hogy valakit meg ne büntessenek ha rászolgált, hogy a sértett ne kapjon elégtételt. A tervezet szakit ezzel a rendszerrel, mert kimondja az együttes felelősséget* a szerző együtt felel a szerkesztővel, illetve a kiadóval. Az a rendszer, amelyet a tervezet inaugurál,bizonyos tekintetben lelépés a fokozatos felelősség talajáról es közeledés a büntetőjogi felelősséghez. Megakadályozza a gondolat röptét, amikor megfélemlíti a szerkesztőt. Nem hiszi, hogy egy jóravaló komoly, becsületes őmber is vállalkoznék arra, hogy e rendszer mellett lapszerkesztő legyen, mert olyan rizikót kall vállalnia, amelyre ember általában képtelen. A felalős^szerkesztő e reádszer'mellett nem tudná a közjó érdekében szolgálatát ellátni, amint hogy a képviselő vagy az ügyvéd sem teljesítheti feladatát, ha működésében feszélyezve van. Aztnem lehet kívánni, hogy a lapszerkesztő minden egyes cikket górcső alá vegyen és megvizsgáljon mert igy megszűnnék az élet, már pedig mi nem megszüntetni, hanem széppé es jová akarjuk tenni az életet. A parlamenti tudósítások ügyére térve át hangoztatta, hogy. a parlamenti tudósitások hűségét, illetve azt, hogy mikor van valamihüen megirva, . kodifikálni nem lehet, hiszen a hűség fogalma igen tág fogalom ebben az esetben. Ugyanilyen elasztikus fogalomnak tartja a tervezet " góhirnévrontás" kifejezését is. amelyre a tervezet Büntetést helyez kilátásba. Utalt ezzel kapcsolatban arra, hogy az ellenzéki lapok nem _ . . fogják a kormányparti beszédeket ugy reprodukálni, mint az ellenzéki szónokokét s ebben az^esetben azután rögtön élhetnek velük szemben a paragrafus szankcióival, II &ell hagyni a szakszban létesített uj öeliktumot, mert ha a mai törvényt helyesen alkalmazzák, akkor is kielégítenek minden kívánalmat. Ha azonban mégis ragaszkodnának hozza, akkor csak azt kéri, hogy ^ . * "jóKirnévfontás" kifejezést hagyják ki, mert ebből nagy komplikációk támadhatnának. /Folytatása következik,/