Napi Hírek, 1929. február/2
1929-02-18 [0197]
/Saakértekszlet a sajtójogreformjáról. Délutáni ülés.'I.Foiyt. A 13. szakasznál, amely a kártérítések ügyével foglalkozik, hangoztatta, hogy az erkölcsi elégtételt nem pótolhatja soha a pénz és különben is ez az intézkedés teljesen lidegen a magyar lélektől. Felemiitette még } hogy_a szakasz olyan mértékben akarja megvalósítani az adhézio jogatj amilyen mértékben magyar törvényben nem történt meg^soha. Ha a hatásköröket tiszteletben akarjuk tartani, ha hatásköri bíróságot állitunk fel, akkor tartsuk tiszteletben a büntető bíróság hatásköret a polgári bíróságéval szemben. Semmi jó nem származik abból, hogyha a bühtetőbiróra bizzuk a polgári biró jogkörét. A szakaszt nem fogadja el. Az elévülésre vonatkozó intézkedésekkel szemben is aggályai vannak. A 14. szakasz rendelkezései nem férnek össze az általános jogelvekkel. Ez az intézkedés is mutat ja ^ hogy a javaslat igyekszik a par excellence sajtóterrénumról közbüntényi terrénumra vinni az ügyeket, örömmel üdvözöl minden olyan intézkedést, amelynek az a célja, hogy a perek gyorsan lebonyolittassanak. A vádtanács elejtésében nem lát semmi megrovandó dolgot. Az eljárás gyorsaságánál van / egy intézkedés azonban, amellyel szemben mégis óvást' emel. Ez a valódiság bizonyításának kérdésére vonatkozó intézkedés. Helyes azm hogy aki bizonyítani akar. ahkak be kell jelentenie a vizsgálóbírónál a bizonyítékokat, de nem tudna könnyen belenyugodni abba, hogy a bizonyítás felvétele* csakis a^főtárgyalás során történhetik meg. Nem szabad a vádlottat elütni attól, hogy a rendelkezésre álló bizonyitékokat felhasználhassa, de^nem szabad a bírót sem arra kényszeríteni,*hogy a bizonyítékok megvizsgálása nélkül marasztaló Ítéletet hozzon. Az immunitásra vonatkozó rendelkezést nem tartja szerencsésnek, sőt közjogi szempontból veszedelmet iát benne. Az immunitás egy^nagy alkotmányjogi garancia, ezt egyes emberektől elvenni még szük határokon belül sem lehet, mert megtörténhetik, hogy idővel az egész immunitás veszendőbe megy. Felmerül ezek után a kérdés, vájjon szükséges-ehogy az igazságügyi kormányzat ezzel vagy hasonló törvényjavaslattal a törvényhozás ele lépjen? Azt hiszi, hogy ennek nincs itt az ideje. Az 1914. évi törvényt a háború alatti kivételes intézkedések miatt lehetetlen volt tanulmányozni. Most jött el az ideje annak, hogy kitapasztaljuk, hogy helyesen alkalmazzuk és megnézzük ? alkalmas-e vagy sem, vagy pedig amellett döntünk, hogy az evolúció terére lépünk. ... . • . Végül utalt arra, hogy az államvédelemről szóló törvény mindén veszedelem ellen bőséges védelmet nyújt és_igy nincs szükség arra, hogy a régi törvényé megváltoztassuk. Koncedálja, hogy visszaélések a sajtóban is vannak, de mérlegelnünk^ kell, vájjon nem elenyészőek-e ezek amellett, amit ma a szabad sajtónak köszönhetünk. A magyar nemzet nagy feladatainak megvalósításánál minden bizonnyal a saito is nagy szerepet fog játszani. Eerkes Róbert a lapkiadók szindikátusának titkára főleg a második szakaszhoz szólt, amely a biztositék ügyében intézkedik és meghatározza, hogy minden időszaki lap ötvenezer pengő biztosítékot tartozik letenni. Kérdezi, hogy miért kell egy lapvállalatnak egy / ilyen tekintélyes tőkét lekötni "bűnözésének eshetőségére" amikor más vállalattól az állam ilyesmit nem követel. E jelentékeny összeg elvonása bénitólag hat a lapra. /Folytatása következik./
