Napi Hírek, 1929. február/2

1929-02-18 [0197]

/Szakér teke zlet a sajtójog reformjáról. /VI. Folytatás./ A tervezet szerint a ieL-lős szerkesztő minden" körülmény ek között felel egyformán a szerzővel s e felelősségén csak akkor enyhíthet, ha a szerzőt kiadja. De a tervezet megmásítja a felelős szerkesztőnek mai jogi elhatárolását is, amennyiben kimondka, hogy felelős szerkesztő töoo is lehet s felelnek azok is, akik a felelős szerkesztő ügykörét ellátják, de nem mint bejeiéntett felelős szerkesztők működnek. A magyar bírói karra nyugodtan rá lehetne bizni annak megítélését^ hogy valamilyen közlés hü szellemben történt-e vagy sem. A tervezet II. szakasza teljesen felesleges, csak zaklató szakasz, amely a riportot úgyszólván lehetetlenné fogja tenni. E szakasz teljesen megbénítaná a sajtot, holott nekünk nem gyáva..*,, hanem eátor sajtóra van szükségünk. A helyes^elv az, hogy erkölcsi elégtételt csak az kérhessen aki teljesen makulátlan, aki nem vonul vissza egy korlátozott bizonyítás sövénye mögé, hanem kiállja a bizonyítás tüzpróbáját. h sajtójogi elévülést a tervezet mint a sajtónak adott privilégiumot fogja fel, holott ez nem privilégium, hanem a sajtóközlemény természetében rejlik. Semmi okot sem lát arra, hogy ezen a téren változtassanak, & gyakorlatban igen jól bevált a másállapot. Figyelmeztet arra, hogy a mentelmi jog nem egyeseké, hanem _ a törvényhozásé. Ha tabunak tartjuk a mentelmi jogot a szó nemes értelr méecn, akkor ne kíséreljük meg azt, hogy rést üssünk rajta. Jk különben is furcsa dolog az, hogy egy képviselőt mint egy cikk szerzőjét véd a mentelmi jog, mint felelős szerkesztőt azonban már nem. Helyteleníti azt, hogy.sajtóügyekben való eljárásnál a vádtanácsot ki akarják küszöböl ni. A sajtójog szabályozásihoz csak akkor szabad nyúlni, ha arra sürgős szükség van. Politikai kérdés részben az, hogy e sürgős szükség fennforog-e vagy sem. Ha nem politikai kérdésről, hanem oüntetőjogszolgáltatási kérdésről van _ most_ szó , Ugj?. azt kell rmnóania, hogy nem merült'" fel ^semmi olyasmi

? ami alkalmat nyújtana a sajtójog alaposabb reformiára. Ha már szükségét látjuk annak," hogy a sajtójogot szabályozzuk, akkor nem szabad elmulasztanunk az alkalmat, hanem kodifikálnunk kell azt az erkölcsi közérzést is, amely gyakran felháborodik rágalmazási és beizsületsértésí pereknél, amikor azt látja, hogy a korlátozott bizonyítási szabályok szerint a bíró kénytelun kimondani a bűnösséget akkor is, amikor az elet igaziága és becsülete nem fedi a paragrafusok igazságát. Nem szabad megengedni, hogy rendszert csináljanak abból, hogy bírói Ítélet .JlapiUa meg azt, hogy becsületesen nyer az, aki hamisan játszik. Végül utalt arra, hogy a sajtóra ugyanolyan szükség van. mint a levegőre, nélküle rendes közélet el sem képzelhető, ezért vigyázni kell arra, hogy ne rontsuk a sajtó existenciáját. Hangsúlyozta, hogy sajtóügyekben vissza kell állítani az esküdtszéket. Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel ezután s ujbol kijelentette, mint már töboizben tette, hogy a kormány készseggel lemond kivételes jogáról a lap ae tiltások terén, ha a sajtotörvénynek olyan módosítása következik be, amely biztosítja azt, hogy ne ismétlődhessenek meg olyan visszaélések és „tünetek-, amelyeknek a múltban sajnos tapasztáléi voltunk. Kijelentette, hogy ha a tervezet vagy ehhez hasonló javaslat, mely ilyen biztosítékot nyújt, törvénnyé válik, ugy akormány nem kívánja többé c joa^át gyakorolni.