Napi Hírek, 1929. február/2

1929-02-18 [0197]

Sokan vannak akik gyökeres javitást várnak az újságírók helyzetében akiknek sok fáradsággal néha veszéllyel járó, tiszteletreméltó, de nem irigylésreméltó munkaját •* «Ác • . " ; biztosabb jogi alapokra akarják helyezni és megfelelőbb dotációt kivannak nekik biztositani. A sajtó munkásainak anyagi és erkölcsi függetlensége nagyobb volha,ha - mondják e felfogás hivei - be lehetne hozni a köztörvényi felelősséget is, ^Amig tehát az egyik oldalon maeven ragaszkodnak a mostani sajtójoghoz és a fokozatos felelősség rendszeréből nem akarnak engedni, a_jelenlegi tervezet reformjait is kevésnek tartják,és elsősorban a kiadót kivánják felelőssé tenni, csak azután a kisembereket. A különböző felfogások között a javaslatot mérsékeltnek kell tartani. Az együttes felelősség kérdéaében az a véleménye, hogy vagy felvetjük ezt az elvet és akkor végig betartjuk, vagy pedig nem vetjük fel. A javas±at kivételeket tesz; ezt nem helyesli. i A kártérités kérdésében nem teszi magáivá-a pénzbüntetés gondolatát a becsület ellen irányuló bűncselekményeknél, A rágalmazás es a hírnévrontás között csak fokozati különbség van. Nem helyes elhagyni a Bp. rendelkező seit és nem helyes visszamenni addig, hogy felbiztassuk a feleket, hogy keressék a pénzüket. Ha az eset súlyos, a biró adhasson fogházat is, de bizonyos esetekben szabjon ki pénzbüntetést. _A kizárólagos pénzbüntetési rendszer a civilis sikra való visszaesést jelentene. Ha mégis fenn akarják tartani, csak a jóhirnévrontás esetére tartsák fenn. Ezután a pronografia kérdésével foglalkozott és rámutatott a pornográf iának -v-t *-* óriás}., következmenyeiben^iszámithatatlan^káros hatására. A pornográfia ellen készülő törvényjavaslatot szükségesnek tartja és szeretne, ha köztörvényi felelősség alá tartoznék a pornográfia akkor is, na sajtó utján követik el. A külföldi sajtó nem élvezheti azokat az előnyöket és kedvezményeket, amelyeket megadunk a belföldi sajtónak. Az utóbbi a magyar hazáért dolgozik, a felügyeleti és reddészeti jog alatt áH. tehát az állam és a közte fennálló kölcsönösségből következik, hogy előnyöket élvez. A külföldi sajtóra ez nem áll fenn különösen ama sajtó nem érdemel a magyar sajtóval egyenlő ^védelmet ,am#ly Magyarországot csak támadja. Ez vonatkozik az emigráns sajtóra is. . Véleménye szerint ez a felfogás olyan természetes hogy a. törvény ben ! külön deklarálni nem is kellene. QLUaprídja, nogy A valódiság bizonyítására vonatkozólag a törvény) : •• a bűnösség körébe nem szabad többet bevonni, mint amit vád tárgyává tettek. A • Kuriá .' :/az volt, hogy ha a vádhatóság egy'Cikkből például csak néhány kifejezést tett vád tárgyává, a törvényszéknek joga van az egész cikk értelmét -megvizsgálni, nehogy az értelem eltorzuljon^es a védő is kérheti az egészre a valódiság bizonyítását. Ez nem megkerülése volt, a törvénynek, hanem a bíróságnak az igaziághoz való közeledése a formalizmus helyett. /felfogása Ezután a mentelmi jog kérdésével foglalkozott. Sokan ezt tabunak tekintik,bár a mentelmi jog ma már az egyéni jogok privilégiumává szélesedett ki, holott eredetileg a közjog része volna. A zaklatás esetének az alkalmazása a büntetőjog terütetéről nagy territóriumot hódított el, /Folytatása következik./ _