Napi Hírek, 1929. február/2

1929-02-18 [0197]

/Szakér tckezlet a sajtójog reformjáról. IV. Folyt." tás. / A mentelmi jog a sajtó terén is olyan területen érvényesül, ahol semmi keresnivalója nincsen, h javaslat intézkedéseit etekintétben helyesnek t ?rt ja. ' Ezután hangoztatta hegy ?z eljárás gyorsítására okvetlenül szükség van. Nem lehet, hogy a oünte'tés kiszabása'"évek után történjék, mikor esetleg az illetőre már egész más jelentősége van, mint abban az időben, am1KOr a a untetfeét elkövette. A vádtanácsra nincs szükség;nemcsak a sajtónál, dc a Bv.-nál sem szükséges a vádtanács hiszen nem dönt. A magyar sajtót hatalmas fához lehet hasonlítani, amely 46 ót- fejlődött. A L láthatatlan gyökerei szellemi munkások, akikről szintén gondoskodni kell ö sajtójognak. A magyar áajtó fája erős, törzse vih rokkal is szembeszállt már. Az uj .sajtónov'ella csak a törzsön mászkáló hernyókat akarja letisztogatni, ós az elszáradt kis száraz ágakat lenyesegetni'. A fa koronáját nem bántja senki, cs^k a fagyöngyöket es a sz.rk? lé szkokat szedegeti le. A fának az a másik baja, hogy néha egyes részei azt hiszik migukról, hog^- az égig szabad törniök, pedig itt áll a magyar nemzet ozor éves tölgyfája is. amely mindennél magasa ab kell hogy legyen, amely egész Kagymagyarországot oehálózza gyökereivel és amely fölött a magyar géniusz ocszél hozzánk.'A magyar géniusz ' szava azt mondja, hogy ugy intéa_zük a dolgainkat hogy mindenoen előrehaladjunk így a sajtó terén is. 73 z után Márkus Miksa a' k gyar Uj ságiról: egyesületének elnöke szólalt fel. Maeyár István szavaira reflektálva hangoztatta, hogy ha.a,sa j tó oan felmerülne az a felfogás, hogy ''Puaatuljon minden, csak a sajtó máradjon meg! ő is felháborodással csatlakoznék ennek az elitéiéséhez, de nem tud rá példát, hogy ilyen kijelentés r. magyar sajtéban elhangzott volna. A magyar sajtónak egyhangú álláspontja az, négy mindenekfelettvaló a haza érdeke és a közérdek. A sajtó érdekei között és a közérdek közt nem lát semmiféle ellentétet. Eztuán megindokolta, hogy az ujságiro* és a lapkiadók testületei miért jelentek meg az ankéten, holott : tervezet elolvasása után erős volt az a felfogás, hogy távolmaradnak. Ugy érezték, hegy az ujsagirás és a lapkiadás ellen való animozitás vezette azokat akik a tervezetet készítették. A javaslat kodifikátorainak megvan a szakképzettségük, hiszen a magyar igazaagügyminiszterium és a ^irói kar szakképzettség dolgában felveheti a versenyt a világ oármil^éfi hasonló testület ével. De a jogászi tudás mellett a sajtó . . . és a kiadás technikájához is érteni kell', aki ezt az^ organizmust és annak működését nem ismeri, nem alkothat elfogadható sajtójavaslatot. A javaslat jószándékét nem vonja kétségbe. de

t

ha az érvénybelép, véleménye szerint Magyarországon nem lehet újságot csinálni, nem lehet ujságkiadással foglalkozni.Mégis megjelentek az ertekezletén, mert_nem akarták,"hogy magatartásuk aztolátszatot keltse, hog • az igazságügyminiszter személye'ellen való tiszteletlenségből, vagy bizalmatlanságool maradták,,távol. T

igyikre sincs ok, hiszen a mai ankét;-összehívása mutatja, hogy az ifrazaágügyminiszter milye:! tárgyilagossággal kivan foglalkozni a sajtó novellával. A másik ok, amely idejönni késztette őket az, nehogy ugy tűnjék fol a dolog, mintha ellenérveket nem tudnának folho .ni 1 Javaslattal szemoen és szegyeinek magukat, mint - rajtakapott bűnös. Eljöttek tehát, hogy szakszerűen felvegyék a vitát. Végül felolvasta a üagyar U

u

ságirck fmésülé

;

téaekjr '. . /Folytatása következik. f<lűitoyt^x.i^&t,