Napi Hírek, 1929. február/2
1929-02-18 [0197]
§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Dr.. Zsitvay Tibor igazságügy minise er elnökletével ma délelőtt szakértekezlet kezdődött a képviselonáz delegációs termében, amely a sajtójogi reformmal foglalkozott. Az értekezleten, amelyen Bethlen Istán gróf miniszterelnök is résztvett, megjelentek a legfőbb biróságok képviselői, a képviselőház igazságügyi bizottságának tagjai s a sajtóérdekeltségek megbízottai. Ott,volt Juhász Andor, a Kúria elnöke Degré MikiVós, a Tábla elnöke, dr. Ángyán Béla és dr. Szászy Béla államtitkárok, Térffy Gyula kúriai tanácselnök "Pinkey Ferenc és linké Zoltán koronaügyé sz-iielyettesek . Sztrache Gusztáv, az ügy ész ság elnöke, Magyar István kúriai tanácselnök. Halász-Lajos főügyész, DoleschaJjf Alfréd egyetemi magántanár, dr. Papp József, dr. Vészi József, felsőházi tagok Szüdy ^lemér miniszteri tanácsos, Márkus i-úksa, a Magyar Ujságir ók Egyesületének elnöke, és még számosan. - / A szakértekezletet Zsitvay Tibor igazságügyminiszter fél tizenkét óra után nyitotta meg, köszönetet mondva mindazoknak, akik hivására az értekezleten megjelentek. - Ha a sajtójog reformjáról akarunk eszmét cserélni - folytatta ezután - s a miniszter információkat akar kapni a szakférfiaktól és a sajtó gyakorlati munkásaitól elhibázott volna, ha a magam részéről e megnyilatkozásoknak elébe vágnék. Vannak azonsán olyan szempontok, amelyek egyrészt a vita megrövidítése, másrészt az eszmék tisztázása és^a vitának helyes mederbe terelése szempontjából nem közömbösek, s ezért idevonatkozóan szeretnék néhány szót előre bocsátani, - Azok, akik sajtójoggal foglalkoznak, sokszor aboa a hibába esnek, hogy kizáróan büntetőjogi szempontból mrélegelik a felmerült kérdéseket, másik irányú túlzás-pedig, amikor kizáróan alkotmányjogi szempontokat vesznek figyelemce. Ennek az értekezletnek az a célja, hogy ugy büntetőjogi, mint alkotmányjogi és általános erkölcsi szempontból, de a sajtó gyakorlati szempontjaiból is megvitassa mindazokat a kérdéseket, amelyek e reformmal kapcsolatban felmerülhetnek. Csak egy szempontból nem kívánunk foglalkozni e kérdéssel, politikai szempontoól, mert hiszen szakértekezletről van szo, s a politikai v.:*:*. megnyilatkozásoknak helye és ideje egészen más. - Nern^közömbös azonban talán, ha már most rámutatok néhány alapfeltételre abból a szempontból hogy mi a lényege a sajtószabadságnak. ( Most csak az időszaki lapokról beszélek,. A sajtószaoadság lényegéhez tartozik a cenzúra hiánya, a lapinditás szabadsága, a lap-betiltasnak hiánya; e három, mint sajtórendészeti alap kelléke a sajtószabadságnak. Anyagi jogilag a lényeg a gondolat közlésének szabadsága, amelynél azonban sohasem szabad elfelejteni azt, hogy nem tartalmazhat felhatalmazást ugyanakkor büntetendő cselekmények elkövetésére. A gondolat közlésének szabadsága alatt azt kell érteni, hogy senkit sem szabad gondolatáért, vagy egy lap irányáért üldözni, de senki sem kaphat mentességet arra, hogy a sajtó utján tételes törvénybe ütköző büntetendő cselekményt kövessen el. Nem tartozik a sajtószabadság lényegéhez az anonimitás joga s ezzel kapcsolatban a fokozatos felelősségi rendszer. Rögtön le_akarom azonsán szegezni hogy a magyar mentalitásnak és az 1848 évi sajtótörvény óta kifejlődött magyar gondolkozónak szinte elképzelhetetlen, hogy az anonimitás joga és a fokozatos felelősség érvényesítése ne legyen egyik legfontosasb járuléka, ha nem is kelléke, a sajtószabadságnak. , ? ' /Folytatása következik/
