Napi Hírek, 1929. február/2

1929-02-19 [0197]

Bardthy Pál hangoztatta, hogy mikor a kormány lemond a kivételes hatalomról^ megadja a sajtónak a teljes szabadságot, a ma fennálló társadalmi, politikai és felekezeti viszonyok mellett feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy biztositsák a nemzetet minden társadalmi felforgatás ellen. Az kétségtelen ugyanis, hogy a teljes sajtószabadságnál fel fognak vonulni azok az elemek, amelyek veszélyeztetik az állam rendjét. A gyakorlat munkásai azt a nézetet vallják, hogy az 1914. évi törvény hiányai olyan nagyok, hogy alkalmas arra, hogy a felforgató elemek kibújjanak a sajtójogi felelősség alól, nem tartja szerencsésnek és indokoltnak azt a nagy felháboro-" dást, amely a tervezet amaz alapgondolatának támadásában jelentkezett, hogy a felelős szerkesztő felelősségét fokozzák, A tervezetet ugy állítottak ide, hogy alkalmas nemcsak az ország belső nyugalmának megzavarására, a sajtószabadságT^enölésére. hanem arra is, hogy Magyarországot .a külföld előtt rossz színben tüntesse fel, Ezzel kapcsolatban hivatkozik Franciaország, Németország és Ausztria sajtótörvényeire, amelyek a ^legszigorúbb intézkedést tartalmazzák a felelős szerkesztő, a kiadó és a nyomda felelősségát illetően, Ez.zel csak azt akarja bizonyítani, hogy a magyarországi sajtószabadság nem állt a múltban és nem áll a jelenben sem olyan rosszul, mintahogy feltüntetik. A kérdés lényege az, hogy mi a hiánya jajm)i sajtótörvényünknek, s ha van, o a mi vis zonyainkank megf el előleg a régi erkölcsök szem előtt tartásával és fentartasával védjük meg a nemzet nagy érdekeit. Kérte ezután, hogy a sajtótörvény megalkotásánál nyújtsanak lehetőséget arra is.ho-gy a külföldi sajtótermékeket megfelelően ellenőrizhessék és "tegyék törvényileg kötelezővé azt, hogy a külföldi lapok a rendészeti példányokat beszolgáltassák. Minden olyan rendelkezést helyesnek tart.> amely a valódi bűnöst a biró elé állit ja, Ezzel kapcsolatban kötelezővé tenné a kéziratnak a szerző és a gépíró aláirásával való megőrzését. Nem helyesli Váry Albert javaslatát, hogy a kommunista sajtót válasszák el a többitől és helyezzék törvényen kívül, mert hiszen nem lehet azt mindig tudni, hogy hol kezdődik a kommunista igzgatás, minthogy a kommunista^ propaganda"' sohasem jelentkezik igazi arculatában. Helyesli a terjesztők bűnvádi eljárás alá vonásának lehetőségét is, Hindy Zoltán a Katholikus irók és hírlapírók nevében szólalt fel. A 2. szakaszhoz a következő inditványt nyújtotta be:^A sajtótörvény 18. szakasza e törvény életbelépésével megszűnik. Indokolásában elmondotta, hogy a biztosítékoknak, nincsen meg a gyakorlati hasznuk. Valahogy ez az egyenlőség és a szabadság elvébe is ütközik. A 13. szakaszhoz szólva, megállapítja, hogy nálunk pénznek nincs meg az a becsülete, ami például megvan Angliában, Nálunk a becsületet pémzzel megváltani nem lehet. Mi nem értünk még meg arra, hogy ilyen . " '.szakaszokat fej lehessen venni a törvénybe, Venczel^L Árpád hangoztatta, hogy kétféle sajtót ismer; az _ egyik a világosság terjesztője, a másik a romboló

% a kormozó, a zugsajto. Valamennyi felszólalás odatendalt, hogy a zugsajtót meg kell rendszabály ózni, ' hogy a tisztességes sajtó megélhessen. Azzal, hogy a fokozatos felelősség elvét áttörjük, a sajtó jogát egészen átformáljuk. Az a kérdés, hogy helyes-e ez? Véleménye szerint az uj rendszer Életbelépésével nagy komplikációk állhatnának elő, olyanok, amilyeneket a törvényhozó maga sem akar/ A 13. szakaszban foglalt a:.:'. . ' vagyoni kártérítés elvét nem helyesli; . * • enne'<c segítségével igen tág tér/: nyílik a zsarolásra. /Folytatása köv