Napi Hírek, 1929. január/2

1929-01-31 [0195]

Az az érdek, hogy a közgyűlések az autonóm kérdésekkei intenzivebben foglalkozhassanak, tette szükségessé azt, hogy a közgyűlést tehermentesítsük kisebb kérdésektől, amelyekkel nagyobb testületek csak nehezen foglalkozhatnak. Tüzeket a kisebb kérdéseket külön szervre bizza a javaslat, a kisgyülésre, amellyel a régi vármegyének egyik_ történelmi szervét elevenítjük fel. Örömmel állapította meg, hogy a bizottság tagjainak túlnyomó része egyetért abban, hogy a fegyelmi jog reformja megfelel a korszerű követelményeknek, A miniszterelnök ezután Hegymegi Kiss Pál felszólalásával foglalkozott. Tény az, hogy a javaslat leszállítja az általános^választás alapjánibekerülő tagok számat, de leszállítja a virilisek számát is, még pedig egy harmadik kategória, a szakképviselet és az érdekképviselet javára. Ez a harmadik kategória sem nem demokratikus,sdm nem antidemokratikus, hanem egészen uj szempontot hoz be, még pedig helyesen és szükségszerűen. Az érdekképviseleteknek épugy tagjai a vagyonban erősek, mint a szegények, elég például csak a mezőgazdasági kamarára mutatni, amelyben a nagybirtoktol a legkisebb birtokig, sőt a munkásig is mindenki képviselve van. bpen igy van az ipari és kereskedelmi kamarákban is, amelyekben a kisiparnak epen olyan képviseletei vannak, mint a a vagyonos kereskedőknek és a nagyiparosoknak. Nem a politikum kivan tehát ezáltal érvényesülni, hanem a gazdasági érdekképviseleti elv, s ha valaki azt mondana, hogy ez antidemokratikus, akkor azt is kellene mondania, hogy esak azjaz elv demokratikus, amely a politikumra támaszkodik. Ezt pedig a leghatározottabban tagadja. Ennek az elvnek^bizonyos határokon belül való érvényesítésivel helyes ellenszerét találja a túlzott politikai alvnek, amelynek bizonyos határok között érvényesülnie^kell ugyan a vármegyékben, le amelyek nem szabad, hogy dominállak a vármegyét, mert hiszen a vármegye nem arra hivatott, hogy törvényeket alkosson, országot kormányozzon, hanem elsősorban arra^ hivatott, hogy a maga autonóm kérdéseit elintézze; gazdasági , kulturális-ils szociális problémákkal foglakozzék, amennyiben azok helyi jelentőségűek. A javaslat nem kivan a községi és városfejlesztési problémával foglalkozni; a kormány külön törvényjavaslatot keszit elő ebben a kérdésben. E törvényjavaslat keretiében foglalkozik majd a kormány behatóan az üzemi kérdésekkel is, mert e téren a füfelügyeleti jog hatékonyabb érvényesülése és kifejlesztése feltétlenül szükséges. Köztudomású, hogy sok jvárosban sajnos visszaélések fordulnak elo, amelyek meg? szüntetése az egész ország reputátiiójának érdeke. Hegymegi Kiss Pál kifogásolta, hogy a javaslat az autonómia tisztviselőit kihagyta, de ugyanakkor gondoskodott arról, hogy szakszerűség cimén állami tisztviselők kerüljenek be a törvényhatósági bizottságba. Régen a vármegye úgyszólván kizárólagos birtokosa volt a végrehajtó hatalomnak, amit a kormány elrendelt, az csak akkor lett élő valóság, ha a megye tisztviselői végrehajtották. Az eikotmányos életű, óta ez a helyzet megváltozott, mert az állami adminisztrációnak egész sorozata valósult meg s a Kárdéeek egész sorozata ma nem a megyei tisztviselőkaron keresztül válik élő valósággá. Ez az intézkedés bizonyos fokig biztositja a harmóniát a vármegyei és az állami adminisztráció között. Folitikai szempontból fontosnak tartja, hogy az állami adminisztráció_ főbb tisztviselői szorosabb kapcsolatba jussanak az autonómia életével. /Folytatása következi:,./