Napi Hírek, 1928. december/1
1928-12-04 [0192]
/-/ y § P r ága, december 4. / Magyar Távirati Iroda./ Parlamenti körökben hirenár, hogy a republikánus agrárpárt, amely eddig sem nézte jó szemmel az ellenzéki nemzeti szocialista párthoz tartozó Benes dr. külügyminiszter ségét, a mostani választásokban megerősödve nyílt állásfoglalásra fogja bírni Benest: vag§f 5 lép kp. abból a kormányból, amelyet saját oártja meg akar buktatni, vagy az agrárpárt. Ez utóbbi esetben ideiglehenes hivatalnokkormány venné at az állam ügyeit, amelyben a külügyi tárcát Kroffta követ és r.eghatalmazott miniszter , a kürügyminisztérium politikai osztályának főnöke kapná. § A magyar királyi közigazgatási biróság elnökségIVteljes ülést tartott elnökének, báró Wlassics Gyulának elnöklésével ? amelyen az újonnan kinevezett Márify István és dr. Ballá Aladár itálőbirák tették le a hivatali esküt. Az elnök melegen üdvözölte az uj birákat. Az üdvözlést birótársa nevében is Márffy István ítélőbíró köszönte meg. (MV) /p/ § ? ár is, december 4. /Magyar Távirati Iroda./ Ma-elél előtt kezdte meg a parlament a külügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Ennek során Francois Albert radikális képviselő volt miniszter, az antiklerikalizmus egyik főharcosa^ szóvajtet te az Anschluss-mozgalmat, amelyet élesen támadott. Francois Albert szeretné, ha Briand egy Ausztria déli határára vonatkozó Locarnót is létesíthetne. A szónok nem-nagy bámulója a versaillesi szerződésnek, akárcsak - úgymond - Briand maga^Erre a megjegyzésre Briand közbeszól : " &mi engem illet; -mondja derültség közepette- én annak végrehajtásával vagyok'megbizva.'irFrancoi s Albert ujabb derültség közben megjegyzi, 'hogy a strgermaini békeszerződés az átlagos emberi gyarlóságnak is alatta áll. Felszólitja a loülügyminisztert," tegyen meg mindent az Anschluss' meggátlására. majd igen élesen és gúnyosan kritizálja a Vatikán politikáját, amely szerinte az Anschlusst igyekszik elősegíteni, mert az a célja, -gogy ezzel'a régi Mitteleuropát állitsa vissza,amelyben a katolicizmusé volna a többség. Ez a Vatikánnak oly győzelme volna, mint amilyet régóta nem aratott. ' J zeniére hányja a francia kormánynak, hogy behódolt a Vatikán politikájának, riand többször közbeszóld, kangsulyozVa., hogy az önrendejíkeizési jog felett all a néppknék a békéhez való joga és hogy az önrendelkezési jog sohasem jelentette azt, hogy a népeknek jogik lenne öngyilkosságra is. Reméli,hogy a francia szocialisták minden erővel az Anschluss megakadályozására fognak törekedni. A külügyi vita tárgyalását délután folytatták,amelynek folyamán' Bracke szocialista képviselő igen hevesen támadta Bsiandt genfi beszéde miatt, amely Németországban nagy feltűnést keltettj~Briand válaszában tiltakozott az ellen; hogy a szocialista kéoviselő genfi beszédét tendenciózusan félremagyarázza. 'Hangsúlyozza, hogy a francia diplomácia alapjaj . 1 a béke biztositá^ . sa. Reméli totábbá, hogy Müller kancellárral együtt nemsokára sikerülni fog a háború általános likviaáció járt létrehozni. Kiemeli, hogy genfi beszédét a német sajtó oly módon kommentálta, amely ellentétes a Iocarnói szellemmel. Kitér Stresemann legutóbbi beszédére, amelyben a német külügyminiszter szerinte elsősorban belpolitikai szempontokra volt tekintettel.
