Napi Hírek, 1928. december/1

1928-12-04 [0192]

/-/ y § P r ága, december 4. / Magyar Távirati Iroda./ Parlamenti körökben hirenar,- hogy a republikánus agrárpárt, amely eddig sem nézte jó szemmel az ellenzéki nemzeti szocialista párthoz tartozó Benes dr. kül­ügymini s z térségét, a mostani választásokban megerősödve nyílt állásfogla­lásra fogja bírni Benest: vagy ő lép ki abból a kormányból, amelyet saját pártja meg akar buktatni, vagy az agrárpárt. Ez utóbbi esetben ideigie­nenes hivatalnokkormány venné át az állam ügyeit, amelyben a külügyi tárcát Kroffta követ és meghatalmazott miniszter , a külügyminiszterium politikai osztályának főnöke kapná. § A magyar királyi közigazgatási bíróság elnökségeit el jes ülést tartott elnökének, báró Wlassics Gyulának elnöklésével, amelyen az újonnan kinevezett Márify István és dr. Ballá Aladár itélőbirák tették le a hivatali esküt. Az elnök melegen üdvözölte az uj bírákat. Az üdvözlést biró­társa nevében is Már ff y István Ítélőbíró köszönte meg. (MV) /p/ § P á r i s , december 4. /Magyar Távirati Iroda./ Ma-délelőtt kezdte meg a parlament a külügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Ennek során Francois Albert radikális képviselő volt miniszter, az antiklerikaliz­mus egyik fő harcosa^ szóvéutette az Anschluss-mozgalmat, amelyet élesen táma­dott. Francois Albert szeretné, ha Briand egy Ausztria déli határára vo­natkozó Locarnot is létesíthetne. A szónok nem-nagy bámulója a versaillesi szerződésnek, akárcsak - úgymond - Briand maga^Erre a megjegyzésre Briand közbeszól : " A m í engem illet; -mondja derültség közepette- én annak vég­rehajtásával vagyok'megbizva."JTFrancois Albert ujabb derültség közben megjegyzi,-hogy a strgermaini békeszerződés az átlagos emberi gyarlóságnak is alatta áll. Felszólítja a külügyminisztert, tegyen meg mindent az Anschluss' meggátlására. majd igen élesen és gúnyosan kritizálja a Vatikán politikáját, amely szerinte az Anschlusst igyekszik elősegíteni/ mert az a célja, -gogy ez­zel'a régi Mitteleuropát állítsa vissza,amelyben a katolicizmusé volna a több­ség. Ez a Vatikánnak oly győzelme volna, mint amilyet régóta nem aratott. • Szemére hányja a francia kormánynak, hogy behódolt a Vatikán politikájának. J/Briand többször közbeszéli, hangsúlyozna, hogy az önrendelkezési jog lelett áll a népeknek a békéhez való joga és hogy az önrendelkezési jog sohasem je­lentette azt, hogva népeknek j^ogik lenne öngyilkosságra is. Reméli,hogy a francia szocialisták minden erővel az Anschluss megakadályozására fognak töre­kedni. A külügyi vita tárgyalását délután folytatták,amelynek folyamán' Bracke szocialista képviselő igen hevesen támadta Bsiandt genfi beszéde miatt, amely Németországban nagy feltűnést keltettJBriand válaszában tiltakozott az ellen; hogy a szocialista képviselő genfi beszédét tendenciózusan félremagya­rázza. 'Hangsúlyozza, hogyha francia diplomácia alapja^ . • a béke biztosíték . sa. Reméli totábbá, hogy Müller kancellárral együtt nemsokára sikerül­ni fog a háború általános likviöáció já-t létrehozni. Kiemeli, hogy genfi be­szédét a német sajtó oly módon kommentálta, amely ellentétes a locarnói szellemmel. Kitér Stresemann legutóbbi beszédére, amelyben a német külügy­miniszter szerinte elsősorban belpolitikai szempontokra volt tekintettel. - - - • I t \ / / »

Next

/
Thumbnails
Contents