Napi Hírek, 1928. november/2

1928-11-21 [0191]

§ Egyik reggeli lap azt a hirt közölte, hogy az olasz királyi /lepett/ követség közbe- egy film betiltása érdekében. A budapesti olasz királyi követség kijelenti, hogy Közbenjárása mindössze arra szorítkozott, hogy felhívta az illetékes hatóságok figyelmét hogy a filmben látható tájak közönséges kéregpapir-figurák alapján külföldi műhelyekben készültek és semmi közük sincs az eredeti olasz tájakhoz és városokhoz. /MTI/ /Házszabályrevíziós bizottság* I. folytatása/ Ismertette ezután az úgynevezett angol-magyar rendszert, amelynek az az alapgondolata, hogy a törvényjavaslatokat előzetesen a plénumban tárgyalják me'g, azután a bizottsághoz kerülnek, ahol azonban már nincs ál- * talanos vita, hanem csak reszletes tárgyalás és utána a javaslat'ismét a plénum elé kerül. Nem bizottsági tagok is részt vehetnének a vitában, ha konkrét indítványt kivannak benyújtani. U rendszer szerint is megvan a lehetc'ság arra, hogy valaki kétszer szolaljon fel. Négy szónok meghallgatása után a vita bezárható, dc az elnöknek alternatív joga van a tanácskozás idejének korlátozására vagy arra, hogy a feliratkozott, de a vitában még rész{ nem vett bizottsági tagok felszólalása után zárhassabo a vitát. & bizottságokban elvetett indítványok is a plánum elé kerülnek, mégpedig olyanformában, hogy a bizottsági előadó mellé egy másik előadót is rendszeresít enek, akinek kötelessége az összes elv etát indítványokat" a plénumban ismertetni. Orffy Imre előadó javasolta, hogy a bizottság tagjai tanulmányozzák át a nyomtatásban szétosztott szöveget s csak-a holnapi ülésen döntsenek arról, hogy melyik tervezetet fogadják el. A bizottság igy határozott s áttért a házszabályieviziós tervezet szakaszainak folytatólagos tárgyalására. A 124. szakasznál; amely a miniszterek megidázáséről rendelkezik, ríassay Károly hangsúlyozta, hogy a felvett'rend lkezásek nem felelnek "meg az eddigi gyaKorlatnak, mert hiszen az 1848. évi törvény nem mondj a ki, hogy a miniszter megidézése felvilágosítás céljából csak olyan ügyben kérhető, amelyben határozat hozandó. Az 1848. évi törvényben biztosított megidézási jogot sem tárgy, sem idő.tekintetében korlátozni nem tudjuk, csak arra van lehetőség, hogy a ház e kívánalmának jelenlegi formáját szabjuk meg. Az elnöknek adna meg az ítélkezési jogot aboan a tekintétben 'hogy az indítvány olyan-e, hogy nagyobb érdekek sérelme nélkül elhalasztható, vagy pedig a beérkezés idő-, pont iában a ház határozata alá bocsátható-e. Esetleg meg kellene követelni az illető képviselőtől, aki a miniszter megidé^zását kívánja, hogy precizirozza, milyen kérdésben kivan f el világosítást. Gróf Bethlen István miniszterelnök nem tartja a szakaszba felvett rendelkezést az'1848. évi III. t.c. vei ellentétben állónak. Ellentétben csak akkor lenne, ha bizonyos félté telek mellett magtagadn ók a miniszterek megidézásánek lehetőségét. A tárgyra és időpontra vonatkozó ^orláto,zást helyesli, mert ellenkező esetben például a vízi beruházásokról szóló , javaslat tárgyalása során valaki az igazságügyminiszter megidézéset indítvány oz'atná; egészen más üggyel kapcso latban, felvi lágosit ásadás céljából. /E-jlytatása következik/