Napi Hírek, 1928. november/2

1928-11-21 [0191]

•R«ssay Karoly kifejtette erre, hogy az 1848. évi III. t.c. intenciója az, hogy rendkivüli idókhen rendkivüli események bekövetkezésekor az illető miniszter megidézhető legLyen. Ez helyes is, mert'hiszen rendkivül súlyos bel- ás külpolitikai események fordulhatnak elő,r a ház meg. akarj a a minis ztert hallgatni. Semmiféle v eszedelem nem történik szerinte, ha a képviselő felszólalása során'erre inditvánvt tesz. Gróf Bethlen István miniszterelnök elismerte, hogy előfordulhatnak rendkivül izgalmatat , kiváltó esanányek, Brre az esetre azonban már történt határozat oly módon ^ hogy a napirenden levő tárgytól annak felfüggesztésével az elnök, indítványára el lehet tárni. Ha ilyen esetek fordulnak elő, ugy az illető képvisel? kéréssel fordul a ház elnökéhez olyan irányban, hogy a napirenden levő ügy tárgyalását félbeszakítva kérdezze meg a házat, áttérien-e az illető képviselő által emiitett kérdés tárgyalására* Ha a ház fontosnak és közárídekunek tartja, maga határoz arról, hogy az ügyet napirendre tűzi vagy sem. Nem hozható azonban határozat olyan esetbai, ha^például valaki a vizikgyi beruházásokról szóló javaslat tárgyalásánál kéri azt, hogy a kult iszminiszt ert a numerus clausus kérdésében • fel világosi tás^cáljábol megidézzék. ' . [a/nu^'e^o-t Szilágyi Lajos utalt arra, hogy. lehetnek olyan esetek is, amikor a ház tanácskozása megakad a miniszter távolléte miatt. Semmi okot sem lát arra, hogy a régi helyzetet megváltoztassák, nubinek István elismerte, hogy a szakasz:.. . időben ás tárgyban tényleg korlátozó rendelkezéseket tartalmaz, a miniszterelnök felvilágosi . tásai után azonban^a változtatást indokoltnak tartja. ^ miniszter megidsszésére napirendi felszólalás vagy sürgős interpelláció- esetén is "Lehetőséget adnak. Rassay Káuly azt ajánlja, hogy tiz képviselő indítványa legyen szükséges a miniszterek megidázás éhez. Gróf Bethlen István miniszterelnök hangsúlyozta^ hogy komoly indok kell mint előfeltétel a miniszter megidázéséhez. Östör József, Kálnoky Sándor, Tomcsányi Vilmos Pál rövid felszólalása után Zsitvay Tibor házelnök njegállapitotta„ hogy a házat nem lehet kitenni araiak, hogy olyan határozatot hozzon, anely végre nem hajtható, tehát határidőt szabni nem lehet. Hajós Kálmán anlákeztetett arra, hogy a régi parlamenti .életben egyetlen eset sem fordult elő, amikor a minisztert megiáézték volna. Elfogadja az előadó javaslatát, hangsúlyozva azonban, hogy teljesen elegendőnek tartja az 1848. évi törvény rendelkezését. Bródy Ernő csatlakozott Hajós Kálmán felszólalásához, csupán csak annyit tett hozzá, hogy a megidézési jogot nem szabad játékszerűen félredobni, ez félreismerése volna a parlamenti munkának. Gróf Bethlen István miniszterelnök rámutatott arra, hogy a nemEs parlamenti tradiciók nem élnek mindenit,lelkében olyan elevenen, mint az előtte felszólalt két bizottsági tag lelkében. ./Ip^pr ecedensek voltak in-' di tó okai annak, hogy e szakaszra názszabályrevízió tervezetébe felvették. Van azonban egy másik indoka is, még pedig az, hogy kisebbsigi kormányok esetén elfordulhat, hogy a többság nem akarja ugyan a minisztert megbuktat 4 ni, de mágis figyelmeztetést akar adni az illető miniszternek akkor, amikor a megidézes jogával él. /Folytatása következik./