Napi Hírek, 1928. november/1
1928-11-03 [0190]
Blumenstein habozik, mert attól tart, hogy kalandorok kezei köze esik; nem annyira az a-"belátás készteti habozásra, . , hogy szapalytalan dolgot követ el, mint inkább az az aggodalom, hogy mi történik címleteivel, ha azok valamelyik tárgyaló felének kezei közé kerülnek. Különböző módozatokra gondolnak: végül abban állapodnak meg, nogy Blumenstein es Lacaae meghatalmazást ad a cimletek lepecsételésáre Blumenstein ennek ellenére továbbra is bizalmatlankodik, Didz hasztalan ismétli meg tanácsait ás megnyugtató ki jelentéseit. ,, Április 10.-én Blumenstein-anélkül, hogy erről bárkinek is említést tett.volna - tanácsot kér Pfeiffer ügyvédtől. Pfeiffer határozottan ova _ r inti őt, hogy tartózkodjék ettől a művelettől, mert ennek súlyos pénzügyi es bűnügyi következményei lehetnek. Mindent előröl kell kezdeni. Tovbini, Lacaze ás Diétz ekkor elnatarozza hogy ütőkártyának Reynald szenátort játssza ki, akinek személyisege olyan, hogy Blumensteinra hatást tud gyakorolni. , i , Reynald egyébként olyan tervvel áll elő,amely biztosabb a meghatalmazás anasánal es amelyet Reynald 7 'korrekt"-nek mond. Olyan eladási szerződést ajani amely visszavásárlási jogot biztosit, A szerződés értei- • meoen amelyet 1921-ről kelteznének, Blumenstein eladja a cimleteket Lacazenak ténylegesen azonban visszavásárolná azután a már lebélyegzett címleteket a vételár megtéritéso és 150.000 franknyi bizományi di? lefizetése ellenében. J J • Blumenstein végül is elfogadja a tervet ás aláirja a megállap ouas x. i Ennek megtörténtével 1927 április 12.-ém megkezdődik a felülbélyegezte tás, amelyet Lacaze április 16.-ig folytat. A Lacaze által a Credit Lyonnaisnak átadott cimletek egy részét csak április 20.-án bélyegzik felül. Ezeket a cimleteket állítólag Blumenstein hozta Berlinből Parisba. Két izben tette meg az utat Blumenstein. Első útja alkalmával a címleteket lefoglalták a vámnál. Lacaze ekkor lépéseKét tett a francia pénzügyminisztériumban, hogy adják meg a cimletek szamára a beviteli engedélyt. Nem lehet megállapítani, hogy Reynald elkísérte volna Lacaze-t a minisztériumba; legfeljebb egy ajánló levelet adott számára. Ezt a levelet 'egyébként összetépték és igy aligha lenét erre a levélre hivatkozni. Egy .április 13.-ról keltezett és Lacaze által aláirt nyugta tanúsága szerint Lacaze 60.000 frankot vett fel Guilbaudtól bizományi díj cimén. G-uilbaud volt az akinél a bizományi dij kifizetésére szolgáló összegeket letétbe helyeztek. Valószínű, hogy még előzőleg 15.000 . frankot vett fel. De Fallois azt állítja hogy ezekből az összegekből sanmit sen kapoct kézhez. Mindamellett megállapítható, hogy de Fallois maga 2500 frankot fizetett ki^uilbaudnak, mint első felet annak *• a tiszteletdíjnak, amely az utóbbit mint a bizományi összeg letéteményesét megillette. Lacaze azt állítja, hogy de Eallois a kérdéses összegből 25.000 frankot vett fel. • • 6 Bárhogy álljon is a dolog tény,az hogy Lacaze április 16.-án elhagyta Parist és csak bizonyos idő múlva tárt oda vissza.'Időközben - május elsején - automobil-baleset érte ás kórházba került. /Folytatása következik/