Napi Hírek, 1928. november/1
1928-11-13 [0190]
/A háaszabályrevizi ÓS bizo ttság üléséről szóló tudósitás tf* folytatása./ azután a bizottságok összeállítását teltté szóvá, majd kifogásolta, hogy a tervezet szerint a törvényiavaslatok esetleges hibáit a törvényhozásban csak a tárgyalások bizonyos stádiumáig lehet kijavítani. A módosítások benyújtásának lehetőségét követeli a plénumban is. Sajnálja, hogy a parlamentben való kötelező megjelenésnek' szankciói eiimaradtak. A kötelező megjelenést ugy gondolja, hogy az ülésteremben kelljen megjelenni s ne legyen elég az épületben való tartózkodás. Kifogásolja azt a gondolatot , hogy tárgyalás közben ne lehessen személyi kérdésben vagy felreértett szavak helyre^gazitasaképen felszólalni. A Költségvetési vita idejének felhasználásánál az egyes tárcákat külön elbírálás alá kell venni. Nem lehet a felszólalásokat íobőbelileg korlátozni, mert tempirozott felszólalások nem lehetnek az ország érdekében valók. Wolff Károly teljesen egyetért szzal, hogy gondoskodjék a Ház bizonyos olyan visszaélések megakadályozásáról, ameiwek lehetetlenné teszik, -ftogy a Ház alapos munkát folytasson, A képviselők mditványozási jogát alkotmányjogi biztosítéknak tartja, amely nem konfiskálható el. Az appropriációs vita kérdése, amelyből a názszabályrevizió gondolata kiindult, már elintézet t Aigy. Lehetetlenség, hogy egy képviselő érdemben csak akkor indítványozhasson a plénumban, ha tiz képviselő csatlakozik ahoz. Lehetnek igen életrevaló indítványok, amelyek épen & rendelkezés miatt nem kerülhetnének tárgyalás alá. Aggodalma van atekintetben, hogy mi lesz a bizottságok érdemleges munkájával, hiszen a bizottságok most is határozatképtelenséggel dolgoznak igen sok esetben. Kifogásolja a bizottsági, elnöknek azt a jjogát, hogy az indítványok tömeges beadása esetén egyszerű szavazással napirendre térhessen a bizottság a tömegesen beadott 'indítványok felett. Meg kell adni a jogot a bizottságban minden egyes képviselőnek arra ; hogy indítványt terjeszthessen elő és ne lehessen tömeges indítvány címen az indítványokat elutasítani. A tömeges indítványozás fogalmát pontosan_kellene szabályozni, A záros hat áridíj is abszorbeálhatja az indii*ványozási jogot, r Mi történik, ha a plénumban á miniszter akar lényegbe vágc módosítást tennie Az egyes partok felszólalási lehetőségét olymódon kivánnÉ biztosítani, hogy minden tárgynál elsősorban a pártok vezérszónokai szólalhassanak fel és ezek a szónokok ne legyenek kötve a sorrend tekintetében időbeli korlátozáshoz, nehogy korábban feliratkozott szónokok rövid tárgyalási idő alatt esetleg nagy pártok vezérszónokait teljesen 1 kiszoríthassák. Végül kijelentette, hogy amennyiben az egyén inditványozási jogára vonatkozó felfogása nem találkoznékjSP-többség helyeslésével, helyesli Turi Bélának azt a gondolatát, hogy legalá,bb a miniszter? és az előadói -h maga részéről hozzátenné. , hogy minden pártból egy-egy képviselőnek — ^plénumban is legyen indít vánjoza sí lehetősége. A bizottság ezután hozzájárult ahoz, hogy Beyer Károly felszólalását a legközelebbi ülésre halassza. Raásay Károly felvetette még azt, nem volna-e kívánatos az eddigi felszólalások alapján a tervezet egyöntetűbb kidolgozására szűkebb bizottságot kiküldeni, amely/ .. . alternatív megoldásokat hozhatna a teljes bizottság elé. /esetleg 7 Bethlen István gróf miniszterelnök hangsúlyozta,hogy szűkebb szövegez^ bizottság kiküldését a részletes vita során tartja helyénvalónak. Az általános ol vekre nézve,nézete szerint, a teljes bizottság is megállapodásra jut majd annál a szakasznál,amely ezekre vonatkozik. p i-iZzel a bizottság mai ülésé], órakor véget ért. I^M^ • A bizo ütság legközelebbi ülését holnap, szerdán délután öt órakor tar tja. . ...»l«AM