Napi Hírek, 1928. november/1

1928-11-13 [0190]

/A háaszabályrevizi ÓS bizo ttság üléséről szóló tudósitás tf* folytatása./ azután a bizottságok összeállítását teltté szóvá, majd kifogásolta, hogy a tervezet szerint a törvényiavaslatok esetleges hibáit a törvényhozás­ban csak a tárgyalások bizonyos stádiumáig lehet kijavítani. A módosítások benyújtásának lehetőségét követeli a plénumban is. Sajnálja, hogy a par­lamentben való kötelező megjelenésnek' szankciói eiimaradtak. A kötelező megjelenést ugy gondolja, hogy az ülésteremben kelljen megjelenni s ne le­gyen elég az épületben való tartózkodás. Kifogásolja azt a gondolatot , hogy tárgyalás közben ne lehessen személyi kérdésben vagy felreértett sza­vak helyre^gazitasaképen felszólalni. A Költségvetési vita idejének fel­használásánál az egyes tárcákat külön elbírálás alá kell venni. Nem lehet a felszólalásokat íobőbelileg korlátozni, mert tempirozott felszólalások nem lehetnek az ország érdekében valók. Wolff Károly teljesen egyetért szzal, hogy gondoskodjék a Ház bi­zonyos olyan visszaélések megakadályozásáról, ameiwek lehetetlenné teszik, -ftogy a Ház alapos munkát folytasson, A képviselők mditványozási jogát alkotmányjogi biztosítéknak tartja, amely nem konfiskálható el. Az appro­priációs vita kérdése, amelyből a názszabályrevizió gondolata kiindult, már elintézet t Aigy. Lehetetlenség, hogy egy képviselő érdemben csak akkor in­dítványozhasson a plénumban, ha tiz képviselő csatlakozik ahoz. Lehetnek igen életrevaló indítványok, amelyek épen & rendelkezés miatt nem kerül­hetnének tárgyalás alá. Aggodalma van atekintetben, hogy mi lesz a bizott­ságok érdemleges munkájával, hiszen a bizottságok most is határozat­képtelenséggel dolgoznak igen sok esetben. Kifogásolja a bizottsági, el­nöknek azt a jjogát, hogy az indítványok tömeges beadása esetén egyszerű szavazással napirendre térhessen a bizottság a tömegesen beadott 'indít­ványok felett. Meg kell adni a jogot a bizottságban minden egyes képviselő­nek arra ; hogy indítványt terjeszthessen elő és ne lehessen tömeges indít­vány címen az indítványokat elutasítani. A tömeges indítványozás fogalmát pontosan_kellene szabályozni, A záros hat áridíj is abszorbeálhatja az indii*­ványozási jogot, r Mi történik, ha a plénumban á miniszter akar lényegbe vágc módosítást tennie Az egyes partok felszólalási lehetőségét olymódon kivánnÉ biztosítani, hogy minden tárgynál elsősorban a pártok vezérszónokai szó­lalhassanak fel és ezek a szónokok ne legyenek kötve a sorrend tekinteté­ben időbeli korlátozáshoz, nehogy korábban feliratkozott szónokok rövid tárgyalási idő alatt esetleg nagy pártok vezérszónokait teljesen 1 kiszo­ríthassák. Végül kijelentette, hogy amennyiben az egyén inditványozási jo­gára vonatkozó felfogása nem találkoznékjSP-többség helyeslésével, he­lyesli Turi Bélának azt a gondolatát, hogy legalá,bb a miniszter? és az előadói -h maga részéről hozzátenné. , hogy minden pártból egy-egy képviselőnek — ^plénumban is legyen indít vánjoza sí lehetősége. A bizottság ezután hozzájárult ahoz, hogy Beyer Károly felszólalá­sát a legközelebbi ülésre halassza. Raásay Károly felvetette még azt, nem volna-e kívánatos az eddigi felszólalások alapján a tervezet egyöntetűbb kidolgozására szűkebb bizottságot kiküldeni, amely/ .. . alternatív megoldásokat hozhatna a tel­jes bizottság elé. /esetleg 7 Bethlen István gróf miniszterelnök hangsúlyozta,hogy szűkebb szöve­gez^ bizottság kiküldését a részletes vita során tartja helyénvalónak. Az általános ol vekre nézve,nézete szerint, a teljes bizottság is megálla­podásra jut majd annál a szakasznál,amely ezekre vonatkozik. p i-iZzel a bizottság mai ülésé], órakor véget ért. I^M^ • A bizo ütság legközelebbi ülését holnap, szerdán délután öt órakor tar tja. . ...»l«AM

Next

/
Thumbnails
Contents