Napi Hírek, 1928. november/1
1928-11-12 [0190]
§ N y iregyháza, november 12. A Magyar Gazdaszövetség vasárnap tartotta, meg Nyíregyházán a Gazdaszövetség székházában vidéki értekezletét. Az értekezlet iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a helybeli és távoli vidékekről ideözönlott gazdaközönség zsúfolásig töltötte meg a termeket. Jelen voltak a vármegye és a város hivatalos vezetői és az előkelőségek._ Bernát István felsőházi tag} , a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Gazdaszövetség alelnöke, vezette az értekezletet, ki elnöki megnyitójában az egységes gazdafroni sürgős megalakítására hivta fel a hallgatóság figyelmét. Széchényi mondása: - Magyarország naütvolt, hanem lesz csak akkor fog valóra válni, ha minden gazda teljes erőfeszitéssec és közös m egységbe tömörülve dolgozik. Ezután KauzsayTibor vármegyei gazdasági főfelügyelő, mint a földmivelésügyi miniszter képviselője, felolvasta Mayer János miniszter táv irattat, melyben üdvözli a gazdagyülést és a távolmaradását kimenti. Majd a vármegye és v : ros kiküldöttei, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója, dr, Rácz Lajos, s a többi társegyesületek képviselői szólaltak fel s üavözölték az értekezlet résztvevőit. Az üdvözlése után dr. Yantsó Gyula, a Magyar Gazdaszövetség helyettes igazgatója, tartott előadást a földművelő nép társadalmi biztosításáról. Előadásában hangoztatta, hogy ezt a rég vajúdó kérdést most már törvényhozás utián kell elintézni, mert a kiöregedett munkás gazdákat nem lehet a koldustarisznyával és a koldusbottal kifizetni. Tiltakozik az ellen, hogy ez a kérdés a genfi munkaügyi hivatal utaitásai szerint intéztessék el, mert ez a hivatal a mag. ar kormánynak nem diktálhat s egy speciális magyar törvény meghozatalára van sürgős szükség, mégpedig olyanra. mely a mezőgazdaságixtarsadalmi biztositást az ipari szociális biztosítástól telj sen szétválasztja. Utána Czettler Jenő d. ., a képviselőház alelnöke, tartott előadást "Az .egységes gazdafront és a kis iparosságáról, melyben hangoztatta, hogy a kisgazdák exisztenciáját és a terményei belső értékesítésének lehetőségét'csakis a kézmüiparosság és a kisgazdák egységes frontja biztosíthat ja. A fogyasttók és a termelék nagy egységét, kell összehozni, hogy a magyar munka, a magyar'földnek a termése megtalálja az ország belsejében is a. megfelelő érteKét. A kisgazda a külföldtől, az exporttól nem varhat semmit, az ö terményeit csak a belső fogyasztás tudja felemészteni. Több hozzászólás között Szomjas Gusztáv földbirtokos felszólalásába; szóvátette azokat a híreket, hogy egymillió pengőt szavazott meg külföldi zsir behozatalára, amikor a gazdák hizlalt sertései ezerszámra hevernek a hizlalótelepeken. Elitéli, hogy épen a Magyar Hét alatt nagymennyiségű lengyel bur onya jött a budapesti piacra, s a szabolcsi burgonyát pedig negligállak: Elitéli a fényűzést bizonyos irányzatoknál Mert ez a-hitelünket rontja. Ilyen értelmű határozati javaslatot is terjeszt elő. Gaál Gaszton országgyűlési képviselő a "vámok és kartelek" kérdéséről beszélt. Szerinte a gyáripar a mult évebn 1800 millió pengő ér tépi termeivénye után 5 milliót, ellenben a mezőgazdaság 3600 millió pengő értékű t rmelvénye után 70 millió pemgő adót fizetett. A vámtörvény parlajft menti tárgyalásánál arról volt szó, hogy ezek a tételek úgysem fognak végrehajtás alá ke* ülni, csupán arra szükségesek, hogy harci eszközöknek használtassanak fel a bekövetkezendő külkereskedelmi szerződések megkötésénél. /Folyt.köv,/