Napi Hírek, 1928. november/1
1928-11-12 [0190]
Nem óhajtunk pénzügyi támogatásban részesíteni háborúra *j előkés zületeket. varróJL.^ Sok szS esetw^i oly tattá ezután Goolidge - hogy milyen kötelességeink vannak Európában. Mi elismertük azt. hogy vannak ilyen kötelezettségeink és igyekeztünk ezeknek megfelelni. De ezek a kötelességek nemcsupán egyoldalúak, hanem kölcsönösek. Szemünkre vetették, hogy leckéztetjük '<urópát, de nem mi vagyunk az egyedüli nép , amely időnként kritikát enged meg magának és tanácsokkal szolgál. Megróttak minket azért is, hogy az elszigeteltség politikáját köv°tjük. E° nem mi vagyunk az egyedüli nép, amely fi gyeimet óhajt szentelni saját ügyeinek. Nyilvánvaló hogy ' a- a két panasz közül az egyik nem állhatja meg ^helyét. Azt hiszem, hogy sem a belföldön, séma külföldön egyetlen tájékozott ember sem helytelenig azt, hogy nem avatkoztunk bele olyan ügyekbe, amelyek kizárólag másokra tartoznak, vagy hogy ' olyan e setékben, amikor segitságet kértek tőlünk, világosan megmondottuk, hogy milyen feltételek mellett vagyunk hajlandók a kérésnek eleget tenni. Közvetlenül a háborút követő időben - emberies érzülettől vezettetve^- segitságet nyújtottunk Európában barátnak és ellenségnek egyaránt. Később szakértőink az európai szakértőkkel karöltve közreműködtek a német jóvát ítélek 'ideiglenes rendezésében és a Ruhr-vidék kiürítésének lehetővé tételében. Németországnak hatalmas összegű kölcsönöket juttattunk. N°m lehet állítani hogy ez az összeg volt az egyedüli forrás, amelybl Németország, közvetlen fizetéseket végzett a jóvátétel céljaira, de bizonyos, hogy ez a kölcsön nagy mértékben hozzájárult Németország fizető képességének hely ráállításához. Nagyobb kölcsönöket juttattunk m?.s országok kormányainak és közületeinek is, hogy támogassuk pénzügyi talpraállásukat.-Több ízben megmondottam, hogy politikánknak ezt az utut kell követnie. Annak azonban nem sok értelme VÍÍI hogy kölcsönöket ^yui tsunk a külföldnek akkor; amikor Londonban ás Parisban jóval olcsóbb kamatra lehet pénzt kapni. Altalánosságban Eiurópa a pénzügyi megszilárdulásnak és az anyagi jólétnek olyan fokát érte el, hngy ma már nem lehet a szigorú üzleti alapon túlmenő segítséget vagy cselek 0 detet követelni Amerikától. Saját népünk szükségletei megkövetelik, hogy a jövőben minden további kmimsrépDfm kölcsönnyújtást gondos mérlegelés tárgyává tegyünfc. Amerika azt óhaj tja, hogy Európa virágozzék. Ha nem így gondolkodnék, ez nemcsak önzés, hanem oktalanság is lenne részéről . Amerika" vérben ás pénzben súlyos áldozatokat hozott Európában és azt "óhajtja, hogy ezek az áldozatok X£ saját javára szolgáljanak. Tény azonban; hogy "urópa és Amerika között _sok dologean hiányzik a kölcsönös megértés. Amerika érthetetlennek találj a Európa évszázados előítéleteit, "^urópa viszont nem árgx ti meg Amerika eszményeit. libákét óhajtunk, nemcsak azért, mert a többi nemz°t is igy érez, hanem azért is, mert a háború nagyon hátravetné fejlődésünket. Szerte a világban olyan messzeágazó érdekeink vannak, hogy bárhol támadna viszály, a mi érdekeink mérhetetlen károkat szenvednének. Mi ellene vagyunk a támadásnak es a kMm hódításnak, n°mcsak azért, mert a helyi önkormányzat °lvét hirdetjük, hanem azért is, mert nem kívánunk több idegeneklakta területet. A fegyverkezés korlátozását óhajtjuk az emberiség erd°kében. Ebben az álláspontunkban nem egyedül az a szempont vez^t minket, hogy mi-, lyen °lőnyünk lenne °bből nekünk magunkncfc. /Folytatása következik/
