Napi Hírek, 1928. szeptember/2

1928-09-24 [0187]

Békéscsaba, szeptember 24. Bud Jáncs közgazdasági miniszter vasárnap választókerületének székhelyén sorra látogatta a xzx gazdasági szervezetel^rés testületeket s mindenütt hosszabb beszéd keretében foglalkozott gazdasági helyzetünk reorganizációjának kérdésével és 2ámutatott azokra a főbb irányelvekre, amelyeket uj szerepkörében kivan követni. Szabóky Alajos és Mayer Károly államtitkárok) Temesvarr Imre Brandt Vilmos országgyűlési képviselők és Kovacsics Qezso főispán kiséretéoen indult el látogató útjára a városban a miniszter's elsőnek a Kép-Egyletet kereste fel, majd innen Erzsélethelyre ment

; ahol a Mesica-vendéglőben együttesen fogadta a különböző társasköröket. Ti '

k Í^P %ylétben annak elnöke Pollák Arnold mondott üdvözlő pesz3det,a tarsaskörök nevében pedig Sass István üdvözölte a minisz^tert, aki mindkét helyen a kisexisztenciák helyzetével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a nemzet ereje a kisemberekben van s az államnak nem lehet más kötelessége, minthogy a legmesszebbmenőén támogassa őket. S

# feladatot azonban márjl-holnapra nem lehet minden irányban megvalósítani. Gazdasági fejlődésünknek egyik utja az, ha minél több munkaalkalmat teremtünk s a kormány mindent megtesz e téren szociális szempontból is. Végül arra kérte-hallgatóit, hogy tartsanak ki a nemzeti gondolat mellett továbbra is. A kisérletképen rizzsel bevetett földek megtekintése után a ' Kereskedelmi Csarnok alapkőletételének ünnepén vett részt a miniszter, ahol Tardos Ignác elnök üdvözlő szavai után hosszabban foglalkozott a ke r . ske de lem ^ f e ladat áv a 1. -_A háború ás a forradalmak után - mondotta többek között oly felfogással álltunk szemben, amely mindent az államtól várt. Már az első időkben rámutattam arra, hogy az állam ténykedésének körét szabatosan meg kell állapi tani, s hangsúlyoztam, hogy az állam ne vállaljon sémit azokból a feladatokból, amelyeket a magángazdaság helyesebben tud megoldani. A gazdasági életnek egy éltető ereje van, a szabadság, de nem az, amely szabadosságba megy at és nem ismeri a nemzeti gondolatot, hanem amely etikai és morális alapon áll s a nemzeti gondolat egységében tudja összeforrasztani működését. Nem a mai alkalom késztet erre a megnyilatkozásra, hanem az, hogy kevés foglalkozási ágnak tulajdonitok olyan jelentőséget amelyben ennek az elvnek keli érvényesülni, míEt a kereskedelem. Uj idók élőit állunk, s ha a programot nézem, azt kell mondanom, hogy annak tengelye külkereskedelmi mérlegünk megjavitása s alakulásának helyes irányba való terelése. En bizom a magyar kereskedelemben. Abból a zárt gazdasági területből amelyet a monarchia jelenített, egyszerre belekerültünk a világ forgatagába. Mások voltak a viszo_ nyek és feltételek,'amelyekkel akkor kellett'érvényesülnie kereskedelmünknek és mások ma. A súlypont azon van, hogy a kereskedelem jól fogja-e fel hivatását. A társadalom vérkeringése a kereskedelem

} amely észleléseivel megérzi az idegen piacok szükségletét, meg tudja mutatni az síihez való alkalmazkodásban a helyes irányt s ennek megfelelően tudja befolyásolni a termelést. Örömmel látom, nogy kereskedelmünk ebben az irányban kezd haladnia. /Folytatása következik/