Napi Hírek, 1928. augusztus/1

1928-08-09 [0184]

L § L o n d o n, augusztus 9. /Magyar Távirati Iroda./ A Kent and Sussex Oourier, az efeyik legnagyobb angol vidéki lap. hosszú cikket közöl Sir Róbert Gower tollából, aki oviá az angol közvéleményt attól, hogy túlságosan vérmes reményeket fűzzön a Kellogg - féle békepaktumhoz. Kétséges - irja Gower -, hogy a paktum tényleg e lőbbrelvitt e-e a béke ügyét. Civilizált országok a háborút mindig a végszükség esetének tekintik s elméletben minden nemzet csak jogos érdekeinek védelmére nyúl fegyverhez. A Kellogg-paktiyn ezt az állapotot lényegileg érintetlenül nagyja, minthogy, maga Kellogg 'kii elente tte ,hogy minden állam egyedül illetékes annak eldöntésére, hogy mikor Kell háborút indítania. Ezért nem szabad a paktumtól sokat várni. Egyébként is ez nem az első kisérlet a háború kiküszöbölésére. A Nemzetek Szövetségének egyik főcélja, sőt létalapja a nemzetközi béke előmozdítása volna. Ezt a célját csak bizonyos erkölcsi befolyan gyakorlása utján érhetné el, ha rendithetet lenül ragaszkodnék azokhoz az elvekhez, amelyeknek létét köszönheti és ha nem tűrné a szerződéses kötelezettségejxlegcsekélyebb megs zegésát ,sem. Bárminő gyengeség vagy kötelességmulasztás ezen a téren aláásna a népszövetség tekintélyét ás egyszersmind arra csábítaná a nemzetközi élet iogtalankodoit, hogy nyugodtan megszegjék azokat az alaptörvényeket, amelyeket minden civilizált államnak tisztele tben kell tartania. Igen fontos ezért, hogy a népszövetség ragaszkodjék saját alkotmányának alapelveihez. Közeli haboru lehetősége nem oly csekély, mint ahogy kívánni kellene. Bélkeleteurópa mai helyzete súlyosan fenyegeti a világ bakáját. Európának e része elégedetlenséggel forrongó üst, amelybei? bármely percben háború pattanhat ki. Ezt az elégedetlenséget főkép az utódállamoknak az uj nemzeti' kisebbségekkel tanúsított magatartása okozza. Ezek az uj urak lábbal tapossák a kisebbségek - j ogait és a békeszerződés flagráns megsértésével kegyetlenül elnyomják őket. A trianoni béke feltételei már önmagukban véve is kegyétlenek, igazságtalanok és meg nem érdemeltek voltak és igen megnehezítették az igazi beke helyreállítását. Mindennek dacára, ,ha a béke által megnövelt államok betartották volna szerződéses kötelezettségüket uj alattvalóikkal szemben, idővel a különböző nemzetek talán összebékülhettek-volna, ami a minden félre kielégítő revízió útját egyengette volna. A népszövetság sem egészen mentes a Közép- és Délkelé teurópában uralkodó sajnálatos viszonyok miatti felelősségtől. A magyar-román optánspörben tanúsított tátlens^ável a Nemzet k Szövetsége azt,a benyomást keltette, hogy hajlandó félreállni es tűrni, hogy aránylag eresebb állam flagráns módón megsértse szerződéses kötelességét egy aránylag gyengébb állammal szembenj Ez természetesen nagyon gyengíti a népszövetség elrettentő befolyását, an í igen sajnálatos körülmény". Nem nyújthat vigaszt az a meggondolás'sem, hogy a népszövetség kötele sségel tekint etében fogalomzavarnak lett az áldozata. A tanács bizonyára jót akart, de nem helyesen cselekedett. Az_ optánspörben nem volt semmiféle bírói feladata, tisztára automatikus közigazgatási funkciója volt amely a szerződés ezerint lehetővé tette volna az ügy birói alintézisét. Az egyeztetési kísérletekért még nem illeti szemrehányás a tanácsot, de miután e kísérletek eredmén-'telemk maradtak, a tanácsnak nem lett volna szabad a teljes tehetetlenság. álláspontjára helyezkednie és a szerződéses kötelesség alól kibújnia. Különös hogy a tanács ezt a többi között azzal indokolta, hogy esetleges határozattal nem vethetne véget a kát állam közti ellentéteknek. Ez a megfontolás azon a feltevésen alapszik, hogy Románia továbbra is megtagadná, szerződéses köte .»«? less ágét, nem ismerné el az esetleg ellene szóló anntáftt% x v

„ f /