Napi Hírek, 1928. május/2
1928-05-29 [0179]
§ Belgrád, május 29. /Magyar Távirati Iroda/ A szkupstina mai ülése' rendkivül viharos lefolyású volt. Napirenden hat sürgős javaslat szerepelt, köztük .Badi-QS Pálé, aki a kormánytól felvilágositcisr követelt Korosec belügyminiszternek! olaszellenes manifesztációkat eltiltó rendelete tárgyában, azt r faz> állítván, hogy az ebben foglalt tilalmak az alkotmánnyal és általában az állam törvényeivel ellenkeznek, ^c/ÖRki . Pribicsevics Szvetozár javasl szólitsa fel a szkupstina a' kormányt, hogy adjon felvilágosítást arról, vájjon igazak-e azok a hirek, amelyek szerint a nettunói konvenciókat rögtön napirendre tűzik és ha ezek megfelelnek a valóságnak, milyen okokra vezethető vissza a kormány elhatárolja. Az inditvány megokolásánál Pribicsevics mindenekelőtt tiltakozik az ellen, hogy a nettuno'i konvenciókat kihasitsák az egész jugoszláv-olasz viszony kérdeskomplexuéából. Éles támadást intéz a miniszterelnök, a külügyminiszter és a belügyminiszter ellen, akik nem jelentek meg az ülésen, Sértő kifejezéseket használ velük szemben 'ami heves szóváltásra adott alkalmat az ellenzék és a kormánypárt között.Az uiságközleményekből Pribicsevics ^ugy látja, hogy itt az olasz kormány diktátumáról van szó. sőt beszélnek^arról is, hogy a római kormány a ratifikáció érdekében ultimátumot intézett Belgrádhoz. A kormány részéről azonban olyan állításokat suttognak, hogy a ratifikáció a francia és,yangol kormány tanácsára került napirendre. A maga részéről nem hiszi, hogy ezeknek az államoknak barátsága arra irányul, hogy erőszakot alkalmazhassanak a jugoszláv néppel szemben. Élesen elítéli a külügyeknek titokban való vezetését. Szerinte a külpolitikai kérdések még csak a minisztertanács elé sem kerülnek. Neki és pártjának az az álláspontja,^ hogy a kormánynak a konvenciók revízióját kell javasolnia, vagy pedig az egészet a szkupstina által visszautasittatni. Semmi esetre sem járulhat {jíozzá a konvenciók ratifikálásához, sőt Radics nevében is kijelenti, hogy minden eszközzel harcolni fognak annak megakadályozása vágetf. Illojálisnak tartja, ha a kizárólag horvátokat érintő egyezményeket tiszta szerb kormány erősítené meg. Szerinte először meg kell oldani a dalmáciai agrárkérdést)mert lehetetlen megengedni, hogy az egyezményekre támaszkodva idegen állam diktálja a jugoszláv agrárproblémák megoldásának formáját, Nem akarja elhinni, hogy a szerbek Dalmácia elárulásával Albániában akarják pozíciójukat megmenteni. ^yjée^J^dM^' Áttérve a tüntetésekre, a diákság magatartását mindebör.' helyesli ; de annál élesebb szavakkal ítéli el a rendőrség] Tiltakozik a gyűlések további eltiltása ellen, mert ezzel szerinte, biztonsági szelepet zártak 3e , már pedig ez a rendszabály robbanásra vezethet. Felolvassa a belgrádi tüntetések alkalmával megsebesült 29 diák névsorát, akiket az ellenzék lelkesen megéljenzett. Nem tudja belátni, mi szükség van a konvenciók ratifikálására, annál kevésbbé, mert ez valóságos nemzeti szerencsétlenség volna. A konvenciók erőszakos keresztülhajtása egyet jelentene a délszláv nemzeteknek morális tekintetben .« egymással szembeállításával. A ratifikáció megtagadásából nem lesz háború, de ha Mussolini mégis háborút idézne fel, meggyőződése szerint Olaszország fizetné meg annak az árát. Perics elnök a szónokot félbeszakította azzal, hogy térjen a tárgyra. Pribicsevics be-szédét folytatva mégegyszer üdvözli a tüntető ifjúságot és kijelenti, hogy a parasztpártí-demokrata koalíció a lc-gelszántabban fog ha^ colni a ratifikáció ellen.
