Napi Hírek, 1928. március/1

1928-03-08 [0174]

/ A népszövetség délutáni ülésének IV. f olytat ása .Ti tulescu/ Magyarország - ezzel a megállapitással kezdi Titulescu -^egy célt követ: Azt akarja elérni, hogy Romániában a magyarok privilégiumos elbánásban részesüljenek/ellenere a békeszerződés rendelkezéseinek és ellenére Apponyi nyilatkozatainak, aki maga is a béketárgyalások idejénjaem akart többet a magyar optánsok számára biztosítani, mint az egyenlő elbánást. Az előadó - folytatje Titulescu - azt a kérdést intézte a kél félhez, hogy mennyire jutottak a közvetlen tárgyalások utján. Mint látnivaló : sehova, Magyarország nem fogadja el az előadói jelentést és nem fogadja el a jóvátételi összeg terhére felajánlott kárpótlást. Ilyen körülmények között tulajdonképen felesleges minden további vita. Emlékez bet arra, hogy Magyarország azért nem fizet most jóvátételt, mert Románia moratóriumot adott. Románia előzékeny rca ga tartásának köszönhető tehát az, hogy Magyarország valamennyi lakosa ma jólétnek örvend. Jogom van - úgymond - ezek után azt mondani: Azon . a napon, amikor önök megadják nekünk a jóvátételt, én is fizetni fogok. Titulescu vitatta ezután, hogy Románia igenis nagy összeget ajánlott fe ellenjavaslatában.Ha a jóvátételi bizottság engedékeny volt Magyarországgal szemben, annál jobb. De ez nem jelenti azt, hogy Romániának kevesebb összeg járna a moratórium után. Apponyival szemben Fonteine Henry belga szenátorra hivatkozik, akit a döntöbiráskodásró 1 irt könyve alapján Nobel-díjjal tüntettek ki. Fontaine könyvében megállapítja, hogy a nemzetközi bíráskodásban nincs felebbezési jog és felvilágosítást ad arra, hogy milyen eljárás követendő akkor,ha valamely nemzetközi biróság hatásköri"túllépést^követ el. Két lehetőség van Fontaine szerint: v

agy nem hajtja végre az érdekelt fél az ítéletet, tegy pedig visszavonja bíráját. Románia - mondja Titulescu - az] választotta, mert ez kevesebb súrlódással jár. Románia az egyezségokmány szellemében járt el akkor, amikor bíráját visszahívta. ^ 7

/

uÍ^ó^vt^ Titulescu megállapítja ezután, hogy az egyezségokmány alternative e rendelkezik, amennyiben azt mondja, hogy mindenféle ellentét vagy a tanács elé terjesztendő, vagy a döntőbiróskedás elé. Visszatérve a szeptemberi V » tanácsülésszakra,Titulescu kijelenti, hogy a tanács ralamennyi taggá szeptemberben azon az egyhangú véleményen volt, hogy a vita elintézésere a legalkalmasabb eszköz, ha elfogadják a jelentésben ajánlott három jogi alapelvet. Ez az egyhangú határozat csak egy másik egyhangúlag hozott határozattal változtatható meg. Apponyi azt mondja - folytatja Titulescu -/ hogy a tanács politikai szervezet és ezért nincs joga ahhoz, hogy jogi kérdésekben véleményt mondjon. De a hatalmak szétválasztása csak az országok belső életében áll fenn. Hol van a három hatalom a nemzetközi életben? Törvényhozó hatalom nincs. Pirói hatalom nincs, mert ez csak fakultatív s csak kompromisszumon alapul. Végrehajtó hatalom/mindnyájunk sajnálatára, szintén nincs. A nemzetközi élet mai állapotában tehát nincs meg ez a három hatalom. De van egy szer ve zet,amely igyekszik pótolni ezt a hiányt és ez a Nemzetek Szövetsége. Apponyi -folytatja Titulescu - a döntőbíráskodás tiszteletbentarta sá* hivatkozott. A trianoni szerződés azonban nem törölte el azt a jogi szabályt, >ogyJ£.a a biró túllépte hatáskörét, akkor az itélet hatálytalan.^ Sn jogász vagyok - folytat ja .- Birói családból származem s ^az apam is biró volt. Mél/v tisztelettel viseltetem az igazság iránt. Ez az érzület mond: ja velem, hogy ha kötelezettségem volna arra, hogy Hágába menjek, akkor azt mondanám; Elmegyek, vesszen Románia,tisztesség az aláírásnak. /Folytatása következik/